Befejeztem...

a blog írását.

 Már nem tudok többet arról írni, hogy Zsenivel és énvelem milyen dolgok történtek. Zsenivel kezdtem a blogot és vele is fejezem be.

 Tegnap különváltak útjaink. Én vagyok az, aki kettőnk közül kifulladt. Többet erről nem szeretnék írni.

 Eltelt 1402 nap, melyben minden előfordult, ami csak történhet egy párral. Voltunk a fellegekben, de a pokol közelében is lelkileg. Kevés embernek adatott meg az a szerelem, amit mi ketten megéltünk. A magasból a földet érés viszont fájdalmasabb. Én földet értem és sajnos Zsenit is magammal rántottam. "Hibáimnak levét", most ő is ihatja, érdemtelenül.

 A történetünk Zsenivel tegnap véget ért. Így véget ér a blog is. Búcsúzom most mindenkitől!

Csajbók Ferenc: Ölelés

Ahogy átölelsz, távolba tekintek a vállaid felett,
Ott a távolban egy filmet vetítenek,
Mozgóképek sora rólad és rólam,
A filmkockák peregnek, ez a veled közös múltam,

Hibáimnak levét most iszogatom egyedül,
Elég egy ölelés, szememből könnycsepp perdül,
Táncát járja csapatostul arcomon,
Lecsöppen csöndben és szétfolyik a betonon,

Látván azt, mi megtörtént, csoda volt,
Várván a csodát, tudom, nem lesz többé soha,
Csillagok meg felhők hiába tündökölnek,
Jó hírt többé már velem nem közölnek,

Szerettelek, mert Te engem szerettél,
Hibáztam és mindent elrontottam, elmentél,
Majd más őrizi álmaid és tetteid,
Nekem nem maradt más, csak a film... velem közös emlékeid.

Minden jót mindenkinek! Vigyázzatok egymásra!

Szabolcs

Változások

 Lelkipásztor (röviden LP) ügyben fejlemények vannak. Először is kiderült róla, hogy nem passzióból cincálta az idegeimet. Ez sajnos annak a következménye, hogy nem egy IQ fighter szegénykém. Másodszor. tudja, hogy nem éppen élete virágát éli meg a mindennapjai során, hanem a kaktusszá válás tükörsima jegén csúszik előre. Itt jöttem én az életébe, aki sót és homokot / :) / szórt elé. Kicsit megakasztva őt ezzel. Harmadszor. Erős a gyanúm, hogy esetleg "kolléga", csak látens és küzd ellene. A hit és a templom az a mód és hely, ahol nem kell ezzel a "problémáhjával" szembesülnie. Ennyit erről röviden.

ERKEL jönnötök :)

Óriási jóság!

Szinte fillérekért vehetők jegyek az Erkel sínházba! Én mék előre láthatólag március 25-én!

Itt kell kattanni és érdeklődő tekintettel olvasni:

https://www.jegymester.hu/hun/PlaceInfo/1/Erkel-Szinhaz

Ha bárkinek, rajtam kívül lenne kedve még összeverődni velem és Jucusommal - egyelőre Zseni zárkózik egy 3 órás élmény befogadásától -, akkor jól lehetne egyeztetni velem!

Azt meg itten lehet komment formátumban!

Vagy itten, ami egy emil cím: kis_poczok@citromail.hu

2 perc és kivágnak az irodából!

Megyek a futok!

Remailem, hogy láthattok! :)

I love Russia, Part XV. - Divat - Gosha Rubchinsky

 Keresgéltem, kutattam az után, hogy a fiatalok számára milyen ruhákat álmodtak meg erre az évre az orosz divattervezők. Ezt természetesen leszűkítettem a férfi divatra. Így leltem rá többek között Gosa Rubcsinszkíjre. Ő, leírása alapján a fiatal orosz generáció divattervezője. A központban a minőség és az exluzivitás áll a munkái terén. Szerencsére több általa tervezett ruha szigorúan korlátozott számban kapható. :)

Mottója a következő: "A kevesebb, több."

 És valóban így van! Kevesebb divatos és felvállalható ruhát tervez többeknek. Egyszerűen botrányos gúnyák futnak a neve alatt! Van, persze olyan is, amit én is szívesen hordanék, de jó néhány kollekciójáról és a mellékelt fotók alapján szerintem egyet értetek velem, hogy ezek a ruhák maszkimum a Népligetben flangáló, pár ezer forintért a testüket áruló fiataloknak lehet előnyös az üzlet megköttetéséhez!

Íme egy példa erre!

Az előző év őszi-téli szezonhoz elkészített divatfotókhoz (???) modellt álló fiúkat tekintve a lélegzetem is elakadt! Először a trágya szó jutott az eszembe a képeket látva, de ilyet én nem írok le, mert jó nevelést kaptam... Szóval, a képekről annyit, hogy a ruhák és a modellt állók egyaránt érdekesek. Nem igazán hihető, ugye?

Pedig, de!

Mégújabb verselemzés!

 Timosz feladatot adott nekem. A korábbi verselemzésemet olvasva azt gondolta, hogy egy egészen más stílusú vers esetleg kifoghat rajtam. Ezért küldött egy olyan verset, amitől első körben a víz levert, de mint lejjebb látható lesz, sikerült átgyógyítanom a komor vers elemzését olyan poczkosra, mint Fabiené volt korábban. Timosz engedélyével közlöm a következő elemzést. :) 

 Ezúton is köszönöm, hogy nem hiába dolgoztam vele! Lávollak! :))

Timosz

Angyalszárnyak simogatnak
megborzong a testem
ölelő karjaiba mászom
itt van 'mit kerestem.
Remegő ujjaimmal
karikákat festek
hófehér bőrére, hol
egykor szögek ékeskedtek.
Nem fáj már! suttogja
cirógat a hangja
elmúlik majd minden s
csuklómat kaparja.
Csordogál a vérfolyam,
befejezi a képet
nem fáj már! suttogom
elhagyom a létet.

Érthetetlen

 Utazok. Sokat. Megismerkedek emberekkel és sokukat már ismerem látásból. Van, akivel egy idő után már rövidebb-hosszabb beszélgetésbe is elegyedek. 

 Jucus kolléganőm anyukája Poczokfalvától 2 településnyire lakik, így sokat utazunk együtt. Egy-egy ilyen úton, hogy kicsit eltereljem a gondjairól a figyelmét viccelődni kezdek vele, érdekes történeteket beszélünk meg... A hangulat általában jónak mondható. Jucus kacag, jó a kedve még a hérfői hideg hajnalokon is. Persze komoly dogokat is megbeszélünk. Kíváncsi a véleményemre, mert én másképp látom / láthatom az ő dolgait és ez persze fordítva is igaz. Én mesélek, ő mond véleményt. 

 Az utazás során szóval sok emberrel ismerkedünk meg. Van, akit már mosolyogva köszöntünk és ő is örül, hogy lát kettőnket. Ez mindkettőnknek pozitív visszajelzés, amit legbelül igénylünk. Gondolom ezzel ti is így vagytok.

(rövidebb posztot akartam, de sajnos csak hosszúra nyújtva sikerült visszaadnom a hangulatát a mai estémnek)