A gondolat olvas, ás...

 

 

Megmondom mit gondolsz!

Megmondom? Mit gondolsz?

Klatty ide!

:))

Kölestorta

Olvasok időnként más blogokat is. Van már kedvencnek mondható egy pár, akikhez vissza-vissza térek hűséges olvasóként (remélem érted az áthallást és látod, hogy a kezemmel most agymanipulálok, ahogy a Jedik...) :)

 Akit ma találtam, nekem teljesen új blogoló, viszont vicces és utólagos engedelmével idebiggyeszteném Mária egyik írását, mert nagyon kulturáltan magyarázza meg nekünk, hogy miért is nem lett az ország tortája az eperhabos torta piros zselével és gyümölccsel a tetején. Többek között, mert manapság nem szabad semminek vörösnek lennie...

Hogyan rendelték meg az ország tortáját?

 - Hálló, cukrászat.
- Szevasz Pityukám, Misi vagyok, rá-e érsz?
- Aham, lökjed mi a bolt, kint bagózok hátul.
- Hát figyi, van ez az országtorta vagy mi a bél, kéne csinálni újat. Erős üzenettel.
- Kicsit elkéstünk már ezzel, recepteket válogatni, kombinálni, tesztelni, elbírálni..
- Ugyan dehogy. Egy dologra ügyeljé': legyen benne narancs, lehetőleg sok. Mondjuk a tetején legyen egy fél narancs olyan Szentkorona-formában. Érezzék a népek a mivant. Meg legyen benne sok olcsó alapanyag, adalék meg levegő.
- A "fél narancs" nem jó üzenet. Ti aztán semmitől nem féltek, legkevésbé a népharagtól.
- (röhög) Igaz, milyen igaz.
- Levegőt tudunk bele tolni, mondjuk ha a fele narancshab az már jó, a gond az hogy a narancs alapból nem túl jó asszociáció, túl direkt, meg elvileg az egy prémium gyümölcs, prémium meg csak nekünk jár, nem a mindenkinek. Ellenben: na mi az amit a koki meg a saller helyett osztogatnak a hülyegyerekeknek?
- Barackot?
- Úgy van Misikém, látszik hogy te vagy a főkreatív a fideszkáeftében. Barackhab, félbarack, baracklekvár. Merthogy enyém a vár, tied a lekvár, érted.
- Meg gyapot is legyen benne, ha már piramis nem lehet.
- Izé, a gyapot nem ehető. Bár értem és helyeslem a célzást.
- Akkor valami kukorica. Végül is azon térdepelnek csak még nem mindnek esett le. Mondjuk megérdemlik az elmúltnyolcévért.
- Kőleves, kőleves, kőleves...köles pl. lehet benne!
- Remek. Egyenek zabot az igavonó tahói, érted, lóalkatrész az is ami a hátsójukban motoszkál.
- Oké, lesz benne zab is.
- Meg túrót. De nem Rákóczi-t. Kevés túrót.
- Felírtam mindent Misikém, de amúgy sem tudom elfelejteni zseniális szavaidat. Mindig megdöbbent hogy mekkora ötletgyár vagy. Köszönöm hogy engem kerestél meg a feladattal. Vannak más pályázók is?
- Ugyan már Pityukám, hova gondolsz. Felesleges időveszteség lenne, meg ismételni sem szeretem magamat ha már egyszer kitaláltam ezt végig. Gratula, megnyerted a nyílt pályázatot, majd később kiírjuk a százpéldányos szaklapotokban, amit véletlenül lezúz a nyomda. Nem kell parázni, megoldjuk osztjónapot.
- Köszi Misi, rám, mindig számíthattok.
- Hát ennyi. Szokásos hetvenszázalék cukromat el ne felejtsd majd lepasszolni az Icának, hadd csorgassa felfelé, hajtani a motrot. Csőváz Pityukám, jó munkát!
- Szerbusz Misi, köszönöm még egyszer.

Sheep, sheep csóka...

A Juhhéj!!! felkiáltásom új értelmet kapott, miután öcsém megmutatta nekem ezt a videót, amelyen a bárányok hallgatnak és teszik a dolgukat. A végén még tűzijátékot is kapnak, ha csinálnak maguknak. :) A rendező és operatőr egy igazi őrült!

Szeretem őket. :)
 

Éééés most! - Isszák a szavaim

Nem a legjobb ötlet ebben a nagy hőségben az alkoholt választani egy téma előterébe. Ezt én is tudom, de a most következő pixeldömping nagyon vicces és érdekes!

 Dobjunk be egy felest! Szó szerint. De ne akárhogyan! Itt egy példa erre.

SzépBűvészeti Múzeum

 Tegnap hazaérkeztem Zsenivel a pesti családlátogatással egybekötött múzeum látogatásról.

 Sajnos ismét rá kellett jönnöm, hogy az idő jobban múlik, ha jól érzi magát az ember! Így a péntek kora estétől, vasárnap délelőttig terjedő időszak, elég karcsú volt, hogy kitombolhassam magam. Annyi mindenre nem jutott idő, vagy energia! De ettől függetlenül jól éreztem magam! Remélem Zseni is! Ezt csak azért írom így, mert vasárnap óta még nem beszéltünk. Új helyen nem megy neki az alvás és elég elcsigázott volt már hazafelé a buszon. Gondolom tegnap, a nap hátralévő részében csak reluxált (ahogy Nati mondja). Ma pedig már kora reggel ment is dolgozni. Ha magamra gondolok és arra, hogy még kora délután is molylepkék keringtek az üres fejemben, hát elég fárasztó napja lehetett az én Kedvesemnek!

 A múzeumért érdemes volt utazni és a hőséget végigszenvedni öcsémék lakásától. Kellemes 32 fokban indultunk útnak 10 óra magasságában. Zseni, Orsi (öcsém barátnője) és én hármasban indultunk útnak. A Keletinél kisebb tömegek csoportosultak egy egy hangosabb szónok körül. A tömegek szépek, csinosak és fiatalok voltak. Gólyatáborba voltak induló félben. Rengeteg kellemes kinézetű és igen jó fenékszerkezettel megáldott  fiatal srác után Zsenivel támolyogva léptünk fel a buszra. "Hejj! Ha nem lennénk ilyen vének!..." - gondoltuk tán mind a ketten. Én mindenesetre gondoltam. A Hősök terén éppen véget ért a tisztavatás, amikor odaérkeztünk. Ott már nem is mertem nagyon nézelődni, mert biztosan kaptam volna az arcomba egy csúnya szempillantást! Próbáltam fegyelmezni a retinámat, amennyire lehet, de nem volt könnyű! Szerencsére Zseni is tudja, hogy csak a szemem túráztatom és többre nem is gondolok, mert nincs értelme. Tudom, hogy csak egy szépen csillogó üveget találnék helyette. Egy gyémántot pedig egy darab üvegért nem hagyok elveszni, csak azért mert az üvegnek másabb egy kicsit a fénye!

 A Szépművészeti lenyűgözött a monumentalitásával! Sajnos még nem voltam sűrűn ehhez fogható nagyságú és szépségű épületben, így kicsi az összehasonlítási alapom, de mégis úgy érzem, hogy európai színvonalú kulturális élményben volt részem! Az első etapban rögtön a múmiákat vettük célba.

 A múmiákok nagyon rendben voltak! Eléggé kritikus szemmel nézek sok mindent (sajnos magamat nem mindig...). Egyszerűen nem találtam fogást a kiállításon! Hacsak nem azt, hogy több mindent szerettem volna látni. De ettől függetlenül pazar volt és színvonalas a kiállítás! A múmiákok sorrendben a következők voltak: Rer, a kb. 20-24 éves nő; Hortesznaht, akinek az arcvonásait próbálták felidézni a technika segítségével; az ún. szombathelyi múmia, amit Egyiptomban vásároltak 1896-ban, majd egy szombathelyi gimnáziumnak adományoztak; és végül a Ptolemaiosz idejéből származó, az ún. kicsomagolt múmia tekinthető meg a múzeumban.

A négy múmia és a korukból származó tárgyak, a mellettük található ismertetőkkel együtt, tökéletes eligazodást adtak a korban. A megvilágítás megtervezése és kivitelezése pedig csillagos ötöst érdemel! Egy kicsit fájni is kezdett a szívem. Arra gondoltam, hogy ha ez a kisebb kiállítás ilyen hatással van rám, akkor Egyiptomban biztosan úgy kellene felmosni engem a padlóról. Talán majd egyszer egy ilyen élményt is el tudok e helyen mesélni... :)

 Az ámulatom erősítette az a 3D-s kisfilm, ami a múmia projekt eddigi eredményeit mutatta be egy kisebb teremben. A kiállításhoz kapcsolódó, külön teremben megtekinthető 3 dimenziós filmet az Umbrella Post Production és a Laboratory Ideas készítette, a Budapest Múmia Projekt vizsgálatsorozatát végig kísérő kisfilm Szalay Péter Balázs Béla-díjas rendező és Nagy Ernő operatőr munkája. A Nat Geo sírva könyörögne azért a 8 perces kisfilmért, amit láthattunk! Egyszerűen professzionális ez a munka, amit szájtátva ültünk végig! Csak ajánlani tudom mindenkinek! Ha nincs programod, de van szabad 1 - 1,5 órád, akkor mindenképpen nézz be a múmiákhoz! Itt olvashatsz többet erről! Klatty ide! A kiállítás 2011. június 10 – 2011. október 22. között tekinthető meg.

 A kérésemre még a barokk kort vettük célba az egyiptomi csodák után. Szerencsére akkor már befutott Hugi is a barátjával. Nagyon régen nem láttam és nagyon hiányzott már. Sajnos a múzeumban viselkednem kellett, így csak egy mosoly bombát dobva feléjük, köszöntöttem őket, majd együtt indultunk tovább. Óriási, fantasztikusan szépen épített termek között sétálva néztük végig a kiállított képeket és szobrokat. Óriásoknak készült ajtók alatt mentünk át egy teremből a másikba. Csak szuperlatívuszokban tudok mesélni a látottakról, de már kezdek kifogyni a dicsérő szavakból! :) Olyan festményeket láttunk, amelyek ha nem ott lettek volna kiállítva, akkor feltételeztem volna, hogy egy nagy méretű fényképre festett a művész! Hihetetlen ügyességgel megáldott emberek képeit láthattuk! Egy kultúr bomba robbant a fejünkben. A barokk kor után újból megnéztük a 3D-s kisfilmet, de most már Hugival és barátjával együtt. Az idő előrehaladta miatt ezután nekünk sajnos indulni kellett. Annyira jó lett volna még együtt, de nem lehetett.

 Kissé zavartan jöttünk kifelé az épületből. Az agyam nem bírta feldolgozni a sok információt. Kint megbeszéltük, hogy a barokk kor művészeti remekeivel már nagyon telítődtünk. Elvarázsolódtunk a múzeum termeiben. Az élményeim még a mai nap is ülepednek. Szeretem ezt a múzeumot! Élmény volt!

És egy kis kedvcsináló a végére

 

1000 !!!!

 

Korábbra vártam, de csak eljött az ideje!

Ma végre benézett az 1000-dik látogató!!!

Báránybőr!!!

vagyis

Juhhhéjjj!!!

Erre most iszom egy málnás Márkát! Szétcsapom az arcom még meló előtt...

:)))

Örülök mind az ezer embernek! Pacsi nektek! Gyertek máskor is!

 

 

Éééés most! - Dizájn! /anyós ellenes praktikák/

Környezetszépítési és esztétikai szempontokat figyelembe véve gyűjtöttem össze az alábbi, manapság minden háztartásban szinte már nélkülözhetetlenné váló dizájn remekeket az olvasók nyomására. Több faxot is kaptam már e témában. Kérem ne küldjenek többet, mert már nem férek el tőlük a szobában és este sem könnyű úgy kimenni a wc-re, hogy a bokám ne vágnám bele a fax gépek egyikébe. Könyörgöm! Több faxot ne küldjenek! Inkább kicsi, apró, de nagyon drága ékszerekkel halmozzanak el! Az kevesebb helyet igényel. Köszönöm szívesen!

 De most vissza az eredeti blogtémához, a dizájnhoz.

Kezdjük el a sétát a ház elől. Elsőként egy olyan létfontosságú termékdolgot mutatnék, amit nem csak Halloween idején érdemes kitenni a kertünkbe, hanem a kevésbé szeretett anyóspajtás látogatása reggelén is, jelzés értékkel...

 

 Ha netán ez még mindig nem oldotta volna meg rokonunk szén-monoxid kibocsátásának minimalizálását a nullára, akkor talán várjunk az elásásával addig, amíg el nem megy dobni egy narancsos fantát a Wc-re! Ha a következő antifreskót dobjuk fel, illetve le a padlóra, garantáltan legalább az álla le fog esni! Jobb esetben a mama is a szívéhez kap, ha elég ijedős asszony!

Csak, hogy lássa a kevésbé várt rokon, hogy mennyire a szívünkbe zártuk, a vacsora mellé tegyük ki az asztalra az új só és bors szórónkat! Esetleg megemlíthetjük neki, hogy már gondolkodunk egy igazi megvételén is, csak eddig nem tudtuk, hogy mire is lőjjünk vele. De most, hogy itt van a mama, egy jó ötletet adott...

 

Ha ezt is túlélte, akkor még van még sok esélyünk az új dizántermékeinkkel arra, hogy az újonan vásárolt, gyönyörű fekete Boss ingünkben lehessünk a mama temetésén! A vacsora után ha kér, ha nem tegyünk elé fogpiszkálót, hogy a fogai közé, illetve a Coregába ragadt ételmaradékot kipiszkálhassa. Ha Prüdéria-Erkölcscsősz szakon végzett HannonPalmán, akkor már készíthetjük is a korábban megvásárolt sör mellől a hullazsákot! Ön szerint mire hasonlít a fogvájótartó?

 

Masszívan ellenáll a mama? Ne csüggedj! Van itt még ötletem arra, hogy hogyan kaphass extra szabit a mama temetése miatt! Mutasd meg az asszonynak, esetleg a mamának szánt vadiúj, vicces kézitáskát! Ha a mama kutyabarát, biztosan mélyen fogja érinteni a meglepetés okozta szívinkfartus!

Ha végre a szívéhez kapva meredten néz ránk, de még úgy látjuk, hogy ebből felépülhet, akkor gyorsan bevethetjük az unokahúgunknak szánt kedves kis játékot! Az állatbarát mama Cirmi cica láttán biztosan beadja a kulcsot!

 

 Ezek után nyugodtan hátradőlhetünk a székünkben. Küldetés teljesítve! De perceken belül rájöhetünk, hogy a mama nélkül nem tudunk magunkkal mit kezdeni. Adjuk hát meg a módját a mama tisztes nyugalomra helyezésének! Először is a korábban behűtött drága, alkalmi, japán sörünket fogyasszuk el az éveken át a mama hülyeségeivel terrorizált kedvesünkkel, aki még mindig szipog. Ezt követően, pedig a neten vásárolt, otthon elkészíthető koporsót állítsuk össze. Az oldal neve good.is ... Érdekes.

 

Ha már mindent elrendeztünk magunk körül, akkor jöhet az est fénypontja az otthoni tűzijáték füst és vihar nélkül! Jó szórakozást! Mindenki örül!

 

Mutathatok valami ujjat és vicceset?

Marilyn Monroe - az ujjdonság erejével :)

 

Van ujj a nap alatt. A következő képsorozatgyűjtemény Marilyn titkolt felvételeit tartalmazza. Az előkerült fotókon látható, hogy miért is volt a temetésben részesült, híres színésznőnek olyan vékony a mindkét lábai. Ujjnyi - mondhatnánk...

 

 

 

Éééés most! - Fülledt Erotika!

Undorító és gusztustalan erotikus képoszlop következik mostan!

Ilyen eddig még nem volt itten!

(és ez borzasztó!)

 

A viagra előtt...

 

 

Go! Go! Go!

 

 

Fafaragó mester a félig kész vándorbotjával.

Ismersz meleg srácot, aki ne szeretné a banánt? :)  

 Csókold meg az orromat :)))

 

  F*sza kis virágtartó...

 

 

 Moonriver - No Comment.

Daily Brainfisting

 Csak azért, mert engem is lefárasztott...

"Én is találtam gombát! Hatástalanítom! Még szerencse, hogy van nálam KANeszten!"

 

Hasizomerősítés strandlabdával.

 

A finn Hans Jürgen mindig is a biztonságos szex híve volt. Erre most is odaFIGYELT. Az imént is gumival szexelt...

 

Új óra és naptár a blogon

Tudom...

 A naptár kicsit gagyi, de a valamiért oldalra csúszott naptár már elég gáz volt. Ez csak gagyi, de azért jól néz ki. Nem?

 A szivárványszín óra, pedig szerintem idevaló jóság.

Ennyi amit babráltam ma! Szeretnék egy újabb külsőt is adni a blognak. Van néhány opció, de még nem jutottam dűlőre. Hamarosan láthatod az eredményt.

Van képük hozzá

Van bizony! És Zsenivel jól meg is nézzük!

Tűzijátékkal megkoronázott napot fogunk eltölteni a fővárosban Zsenivel augusztus 20-án! Előtte, mivel aznap ingyenes (!) a legtöbb múzeum, jól meg fogjuk látogatni példuál a Szépművészetit. Ez most nem egy bekattanás, mert most én is egy ilyen intézményben dolgozom! Nem. Ezt már korábban is szerettük volna megejteni a kedvesemmel, csak valahogy sosem került eddig rá sor. Meg hát ugye anyagilag sem olcsó mulatság manapság a kultúra... Ezt a lehetőséget pedig kár lenne kihagyni! Tehát, ha még időben olvasod, akkor máris kezdj el Te is gondolkodni, hogy mely múzeum kiállítása izgatja már régóta a retinád! :)

 Amikor beszélgettünk erről, mi szinte egyszerre mondtuk: a Szépművészetit látni kell! Van képük hozzá. Hát mi jól megnézzük! Ezt megtoldjuk még egy kis családlátogatással is, úgyhogy biztosan jó lesz! Remélem az idő is kegyes lesz hozzánk! Nem szeretnénk, ha egy tornádó tönkre vágná a napunkat.

 Már gyúrunk szemizomra és tervezgetünk. Az élményekről bővebben ugyanitt olvashatsz! Ha van ötleted, hogy melyik múzeumot érdemes megnéznünk, akkor ne habozz! Írj!

Szextergom :)

Hazajöttünk Zsenivel a kirándulással egybekötött önünneplésről.
 Már írtam volt korábban, hogy 26 hónaposok leszünk a hónap végén. Ezt szinte el is feledtük, de szerencsére a butafonomon beállítottam egy emlékeztetőt, hogy csipogjon a kellő időben. A butafon okosan tette is a dolgát, de mivel billentyűzár volt rajta fogalmam sem volt nagy hirtelen, hogy mi a túróért is csipog.
Sőt! Pőrén az ágyról leevickélve, a telefon sms és hívásjelző ikonját vizuálisan befogadva (mindkettő számlálója 0-át jelzett) megállapítgattam, hogy biztosan a szálló folyosóján jövő-menő népek között szólt valakinek a telefonja. Ez volt 1/4 4-kor. Este 7-kor esett le a tantusz, hogy az a bizonyos ciripelés mégis csak, talán, lehet, feltételezem az én butafonomból szólt! Onnan jött az üzenet, hogy Ünnepelj mán, hé! Szerencsére a szerencsétlenkedésem nem vetett rossz fényt rám és az esténkre.

 De tán kissé előre rohantam!

28-án, dél magasságában érkeztünk meg a szállóba, ahol egy rezesbanda fogadott. No, nem egy rézgyűjtő roma korlátolt felelősségű társaságra kell gondolni, csak egy sima, mezei rézfúvós csipet-csapatra, plusz a családtagokra, akikkel úgy 40 főre duzzadt a banda. Éppen megfújták a rezet, amikor kikászálódtunk az autóból a szálló parkolójában. Akkor még kedvesen néztünk irányukba. Meg kora és késő délután is ezt tették a szálló mögötti kis kertben, amit aztán nem értékeltünk annyira.
A legjobban viszont a tetőtéri konferenciateremben lezajlott próbát nehezményeztük kissé, amikor a rossz idő miatt odazsúfolódtak össze, de előtte egy patacsata hallgatólagos tanúivá váltunk, amikor a 80 láb feltrappolt a tetőtérbe.
Érkezésünk idején már erős szénhidrát hiányunk volt. A pakolászás után nekifogtam főzni. Bizony, ez egy olyan hely volt, ahol saját kis konyhánk volt! Zseni szegény futott néhány kört a recepció és a második között (nincs lift!), mire letehette a fenekét. Hozott edényeket és sót, hogy egyáltalán neki lehessen látni a főtt rettenet elkészítéséhez. O addig leült és átvizsgálta, hogy milyen csatornákat is lehet fogni a tv-ben. Vicces látvány lehettünk.
Én főztem, ő pedig, mint egy kisfiú, bambulta a tv-t. Még mielőtt fújolna bárki is, megkérdezte, hogy segíthet-e, de én nemlegesen egyeztem ebbe bele az étel elkészítésének egyszerűsége, a konyha aprósága, valamint az általa levezetett sok-sok km miatt.
Ebéd után ejtőztünk, majd a nyakunkba vettük a várost. Kocsiba ültünk és egy korábbi hajóskirándulásunk emlékképeit előszedve ismertük fel a régen látott helyeket. Kellemes sétát tettünk az esőtől felfrissült utcákon. Egy nagy gyalogtúra után bementünk a Maccsba, hogy némi szénhidrátot és egyéb jóságot is vásároljunk. Kaja az volt, de példuál óvszert nem találtunk a boltban. Lehet ez, vagy csak mi bénáztunk és nem láttuk a szemünktől? Kérem írja meg valaki a helyes megfejtést! :)

 Másnap délután egy újabb túra keretein belül, már fényképezőgéppel felszerelkezve jártunk ismét egy nagyot. Izgalmas képeket sikerült készíteni!
Sok kedvencem van, de az egyik ezek közül a Keresztény múzeum melletti templom, amelynek frontjának kiálló részeit teleszórták 200-as szögekkel a madarak ellen. Keresztényi? Humánus? Állatbarát? - Nem. Egy picit sem.
Egy másik kedvenc a városból a Széchenyi tér közepén álló, egyedül szomorkodó bódé, amit én csak bábszínháznak hívtam. A szépen felújított tér közepén ott ácsorog ez a fabódé bénán és zavaróan. Tudom, hogy a városvezetés most azzal van elfoglalva, hogy ki kit küld a picsába, de ha már ott van az orruk előtt, akkor talán ezzel is kezdhetnének valamit. Aztán persze kérhetnének egy kis EU-s pénzt a saját házuk, a város házának renoválására, mert kívülről eléggé lepusztultnak nézett ki.
És még ott van egy szálloda(?) roma és egy ótvarul otthagyott üres telek is a belvárosban. A Fekete Sas kajálda közelében. A volt szálloda és étterem (amit lassan atomjaira bont az idő vasfoga) előtt, egy ízlésesen odagyógyított, furnér lapokból álló 2m magas kerítés vesz körül, amin gyermekrajzok láthatóak. A felirat rajta így szól: "A város a gyerekeké." Lehet, hogy emiatt néz így ki a város egy hajdanán patinás pontja?
Lehet, hogy emiatt vannak idióta módon megoldva a közlekedési jelzőtáblák a városban?
Lehet, hogy emiatt nem tudják megoldani a piac kérdését?

 Persze nem mindenhol találtam ilyen riasztó dolgokat.
Az antikváriumokban kincseket lehet találni!
Sok helyen ettünk már Zsenivel, de a Fekete Sasban találkoztunk az ország egyik legkedvesebb kiszolgáló lányával, akinek csillogott a szeme az optimizmustól. (Fekete, rövid hajú. Biztosan felismered!)
Az élet íze Teaház fantasztikus egy hely! A kiszolgálás, a kávé, a csínó, a kialakítása egyszerűen pazar! Csak ajánlani tudjuk!
És persze a helyi erőkről is szót kell ejteni.Az esztergomi srácok igazán helyesek! :) Főleg azok, akik kora délután járnak kondizni, illetve akkor végeznek és mennek elfelé. Ennyi jó pasit régen moziztunk Zsenivel! :))

 Ennyit tudok mesélni a városról és az abban tapasztaltakról. Hogy ez 3 napra elég szegényes? Az.

Ennek az oka pedig rém egyszerű.

A többi idő nagyobb részét az ágyban, vagy a zuhany alatt szexelve töltöttük. Nem nagyon volt értelme felöltöznünk :) Nem is tettük, ha nem volt muszáj.
Kisebb részben ettünk, vagy öltözködtünk, vagy aludtunk.

 A sok együttlét miatt nem fogjuk elfelejteni ezt a várost! :)
 

 
Szép volt Szextergom!