Still Unforgettable

 Nagyon szépen köszönöm (most már ötödször:) a Natalie Cole albumot! Imádom! Persze nem jobban, mint Téged! De csak egy kicsivel vezetsz, ha az igazat akarom neked megvallani. Ennek oka pedig az, hogy Te tudtad, hogy szeretem Nataliet és beszerezted tőle ezt a remek albumot, míg Ő egy cseppet sem törte magát, hogy rátaláljon egy olyan albumra, amin Te énekelsz! Ez azért már kicsit levon az iránta érzett rajongásomból. Neked viszont most nagyon sok jó pont lett a számládra írva emiatt!
 Erről az albumról nem találtam beágyazható klippet, ezért egy nagy kedvencemet illesztem be. Egy olyan dal, amitől kicsit megáll az idő és nagyon tud hiányozni két átölelő kar a hallgatása közben. Szeretem.

 

A hírek szerelmesei, avagy bukok a hírekre

        A hétfőn együtt nem látott hírműsor emlékére... :) :)
A Tények makacs dolgok. Kimondom hát: Szeretlek, még ha nem is tudunk együtt TV-t nézni, mert fennállnak bizonyos hátráltató dolgok, amik gátolják, hogy nyugodtan magamévá tudjam tenni az aznap legfontosabb híreit.
 

A tizedik dolog, amit utálok a nyárban

 10 - A fiatalok nagy része, akik olyan felszínesek és buták, hogy az felér már egy katasztrófával. A következőkben jön némi kis ízelítő néhány klikkből. Fiatalok, egészségesek, némelyik kifejezetten szép is, de egy marék molylepkével többre jutnék, mint velük... Sem magyar, sem angol tudásuk nem utal arra, hogy bármikor, bármiben hasznukat vehetnénk ezeknek a jóképességű fiataloknak. Ezt ők is tudják, szerintem, de láthatólag senkit nem érdekel, hogy a kialakult kép róluk pozitív irányba változzon.

10/a - A lányok, akik tükör nélkül élnek. Egyszerűen nem értem a lányokat. Más sem. De én azt végképp nem értem, hogy miért öltöznek úgy, hogy még véletlenül se legyen fiú, vagy lány, aki udvarló szavakkal és elismerő pillantásokkal szórná gyenge testét, ha kilép az utcára. A mai csajok egy része elmebeteg. Mindenki elismerésre, jó szóra, kedvességre, mosolyra vágyik, de ŐK nem. Ők csak arra várnak, hogy valaki, bárki, akárki szójjjón mán be neki, hogy reagálni tuggyon rá valami frappánsat. De még ezek között is több kategória van! Bizomány!
10/b - A raj csaj. Jellemzői: cipőmérettel megegyező IQ, magyar nyelv és nyelvtanának majdnem alapfokú ismerete, viccesnek és vagánynak hitt beszólások tárháza (6db beszólás van a tarsolyban átlagosan), fényképek iránti rajongás - pl. pénzzel és fuxokkal történő fotózás közkedvelt, csini ( :P ), nem sokat (vagy egyáltalán semmit sem) rejtő ruhák viselése/meztelenkedés.
10/c - "Emós", "gót" csaj. Szemükből világfájdalom tükröződik, amit korábban a szobájukban gyakoroltak órákig. Fájdalom és szenvedés jellemző ruháikra, kinézetükre és tetteikre. Hiszen annyi mindent megéltek már! Háborút, halált, éhínséget, szenvedést, bombázást, meghurcoltatást, behódolást idegen hatalmaknak, deportálást és a Back Street Boys 2001-es feloszlását. Az életük tényleg nem könnyű...
10/d - Dagadt picsák, szűk ruhákban. Ehhez asszem nem kell nagyon komment. Azok a zsírszalonnák, amiket betuszkolnak egy top alá, vagy cicanadrágba, esetleg egy szűk farmerba, iszonyatos látványt nyújtanak. És amikor a gazdájuk a hurkáit sétálni viszi, az már durva. De a horror is eljön ám! Amikor ezek a cupákok és zsírszalonnák táncra perdülnek, csak éppen tüll, latex, csipke, vagy bármilyen sztreccses anyag alá bepréselve.
10/d - Picsák, akik nem tudják mi a sok.
Az arcukon a festékből - borzasztó kreációkat lehet látni úton-útfélen.
A lábukon  hordott lábbeli sarkának a magasságából - mert járni, azt nem tudnak.
Illat-kondenzcsík a picsa után - ez a másik végzetes támadás az orrom ellen.
Hangoskodó, ostoba lányok - piásan viháncolnak és akkora hülyeségeket beszélnek, hogy az ember legszívesebben felpofozná őket és közben ordítanám az arcukba: azért van agyad, hogy gondolkodásra használd! Használd!
Mobilon hangosan zenét hallgató csajok - ordíttatják a fostos zenéiket, csak hogy valaki végre figyeljen rájuk.
Roma csajok butábbik fele - idegesítően hangosak és amennyire ellenszenvesek a viselkedésük miatt, annyira nagy az önbizalmuk.
11 - A srácok, akik tükör nélkül élnek. A leírásuk csak annyiban tér el a csajos változattól, hogy míg a csajok legtöbbje ribinek szeretné láttatni magát, addig a srácok mind egy senkiházi, 50 Ft-os bandavezérnek, aki semmitől sem fél és persze ő a legjobb csákó a környéken.

 Ezeket a jóságosarcú fiatalokat fel lehet lelni a WIWen, a Májvipen és a Fészbúúkon. Rövid keresés után ezeket a képeket találtam a neten egy csokorba fogva, ami illusztrálni fogja a korábban leírtakat.

 

Jó kis jövő vár ránk, nem? A velem egykorúak most aztán kezdhetnek aggódni. Ők lesznek azok, akik segíteni fognak bennünket öreg korunkban? Vagy ők lesznek azok, akik öreg kounkban egy laza fejlövéssel megoldják az öregek okozta problémát?
 

Néhány dolog, amit utálok a nyárban

 Fura dolog ez a nyár. Alig várjuk, hogy eljöjjön, aztán ha itt van végérvényesen, nem győzünk panaszkodni.
 Én csak 4 dolgot tudok a pozitívumára írni a nyárnak: nincs hideg, kevesebb ruhát kell emiatt hordani, más is kevesebb ruhát hord és végül a nap később nyugszik. Ezek a pozitívumai.
 Negatívumból több van. Sajnos. Én leginkább tavasz párti vagyok. Szeretem, amikor nem olvad szét az ember, nyílnak a virágok, ébred a természet... A nyárnak viszont sok olyan része van, amitől sikoltófrászt is kaphatnék adott esetben.
1 - Izzadás. Utálom, amikor érzem a halántékomnál elinduló patakot. Utálom, amikor fél másodperc alatt úgy nézek ki, mint aki a kerti vízpermetező alá állt. Undorodom, amikor tocsog a hónom alja és teteje is. Utálom magát az érzést, hogy nem tudom kontrollálni a testem. Nem engedelmeskednek a mirigyeim!
2 - Más izzad. Kevés undorítóbb dolog van ezen túl számomra. Valószínű ez azért van, mert saját magamat láthatom bennük, amikor víztől tacsakosan igyekeznek a mindennapi dolgaikat elintézni.
3 - Izzadtságszag. Amikor a tocsogó hónalj és hát együtt támad felém a szaggal, akkor ki tudnék futni a világból! Egyszerűen nem hiszem el, hogy valaki ezt ne venné észre magán! Undorító! A halálom, viszont az, amikor együtt kell egy-két-sok ilyen kaliberű emberrel utazni egy járműben!
4 - Óriás, disznó has. Önmagában nem gáz. Számomra akkor válik idegesítővé, ha valakinek a bálna felső teste nincs takarva semmivel és így flangál a városban. Ugyanannyira paraszt dolognak tartom a hálós pólók viseletét. Ezt bárki felveheti, számomra leírta már magát.
5 - Utazni a hőségben. A tömegközlekedés használata hőségben, még indokolt esetben is visszataszít (időnként). A tömeg, a meleg, a combhoz tapadó nadrág, a légkondi hiánya... mind zavaró tényezők számomra.
6 - Tömeg, bárhol. Ne értsen félre senki. Nincs tömegiszonyom! Egyszerűen csak zavar, ha ebben a melegben túl sokan beletaposnak az intimszférámba a közelségük miatt. Mintha mind elszívnák előlem az oxigént. Meleg van, tömeg van és levegőtlenség.
7 - Szúnyogok. Különösen idén nyáron nem kell magyaráznom, hogy mennyire utálom ezeket a kis repkedő vérszívókat. Nem tudsz tőlük semmi klinti programba belekezdeni nyugodtan. Se napozni, se fagyizni, se padon ülve beszélgetni, se a gyereked sétálni vinni, játszótérre vinni, se nyitott ablaknál aludni nem lehet. Egyáltalán, aludni nem tudsz a zümmögésüktől és a vakaródzásuktól.
8 - A többi repkedő bizbasz. Utálom, ha megtalál a többi repkedő hatlábú! A legyek, amikor a füled mellett repkedve ébresztenek fél hatkor, az valami mámorító tud lenni! Minden, ami soklábú és fel tud ébreszteni, na én azokat utálom és üldözöm.
9 - A öregek, amikor büdösek és beszélgetni akarnak velem. Na, kérem! Az nagyon kemény! Nem vagyok igazi tájparaszt. Néha sajnálom. Egyszerűen nem tudom vad módon lepattintani az embereket magamról, ha szükségét érzem (akár az orromon keresztül, akár idegrendszeri jelzések által). Engem úgy neveltek, hogy ne legyek bunkó senkihez. Hát én nem vagyok. (nagyon) De idegesítő, amikor egy bácsiból, vagy néniből a szaga, a kinézete, az ápoltsága és az IQ-jából együtteen egy GYOMORFOGATÓ-KÖNYVET lehetne írni. Én meg persze kedvesen válaszolok nekik, pedig a szemeim már azt fürkészik, hogy hová is tudnám kidobni a kaját a gyomromból úgy, hogy az nekem a legkevésbé legyen a későbbiek folyamán kínos.

Ezek azok a dolgok és élethelyzetek, amiket nem bírok a nyárban. De. Egy külön bejegyzést kell szentelnem azoknak a fiataloknak, akik rászabadultak a nyárra, hozva magukkal sok fura és idegesítő dolgot...

B. meg akart halni

 B. öngyilkos akart lenni. Ennek már több, mint hat hete és csak ma tudtam meg. Tőle. Írt nekem egy emilt. B. azóta kórházban van és várja, hogy valami olyan változás történjen az életében, amitől újra érdemes lesz kilépnie az utcára. Változás, amitől nem érzi majd úgy, hogy a korábbi "barátok" nem akarják már kicsinálni őt. Történik még valami, amitől a szülei is komolyan fogják őt venni.

 Írok róla pár sort. Hátha segítek ezzel néhány olyan emberen, akit a környezete ugyanígy nem vesz komolyan, de még valaki meg tudja őket állítani. Hátha lesz olyan akinek, egyébként sikerülne az öngyilkosság. Csak meg kellene hallani a kimondott szavakat és meg kellene látni a tetteket! Az öngyilkosságba való utolsónak vélt menekülési út, talán így meg sem fogalmazódna senkiben.
 

 Egy tanfolyamra jártunk ősztől tavaszig. Ez idő alatt haverkodtunk össze annyira, hogy a korábbi rengeteg haverból, barátból  csak engem tart érdemesnek arra, hogy a titkait megossza. De a legnagyobb titkot, hogy nem akar tovább élni, senkinek sem mondta el. Senkitől nem várt és nem kért semmit. Már nem. Ahogy őtőle sem vártak már, és nem kértek már semmit. Nem foglalkozott vele senki. Befordult, a világtól megcsömörlött, beteg ember lett. Súlyos paranoia gyötri őt. Ezek miatt kezdett a fűhöz nyúlni, majd a "barátok" bíztatására más szarokat is kipróbált. De még idejében észhez kapott és megállt, mielőtt a durva drogokhoz nyúlt volna. A "barátok" a "gyávaságát" nem nézték jó szemmel. Túl sokat tudott akkor már róluk. Nem akarták a "barátok", hogy a rendőrök és a város felé esetleg kiszivárogjanak róluk "hamis" információk. Mivel ahhoz elég gyengék és szarháziak voltak már akkor is, hogy sokszemközt megkérjék B-t, hogy senkinek ne beszéljen a közös múltjukról (neadjidsten, életveszélyesen megfenyették volna), ezért elhatározták, hogy őt és a családját módszeresen a semmibe vetik. Pedig hát, pont B. az az ember (a városban élők közül kevesen vannak ilyenek) aki a légynek sem tudna ártani.
 
  A volt barátok között több olyan fiatal is van, akinek több pénze van (mint amit más valaha is keresni fog egy életen át), kitalálta a Játékot. A Játék célja a fent említett fő ellenség és családja megsemmisítése nem közvetlen módon. El nem tudom képzelni mennyi pénz csúszott egyes emberek zsebébe, hogy hazudjanak és nemet mondjanak adott esetben B-nek és családjának. Apja így vesztette el az állását, majd később több külföldi munka is a csúszópénzek miatt nem jöhetett össze. Pedig úgy tudom nem rossz szakember. Neki régóta még reménye sincs, hogy normális állást találjon ezek miatt a szarháziak miatt. Az anyja még dolgozik, igaz már csak 10%-nyi gőzerővel, mint régen. Őt is megviselik az otthoni gondok. Ő már csak túlélni szeretne a közelgő nyugdíjjig, de már őt is megtalálták közvetve. A főnöke összejött egy csajjal, aki a háttérben munkálkodik. Azóta megszaporodtak a kirúgások a sulin belül. Bár még nem érte el a kirúgás az anyját, de már az óraszámait vészesen lecsökkentették. Az ilyen fajta pszichológiai terror lett a kedvenc módszerük a fiataloknak, akik idő közben már el kezdték szúrni magukat. Ettől a módszertől azt várják a volt barátok, hogy a család a stressz, a nyomás, az állandó bizonytalanság miatt atomjaira hullik a szemük láttára. Ez nem így lett. Ettől nagyon begőzöltek ismét.

 Ismét, mert korábban is volt olyan tervük, ami balul sült el és durva eszközhöz folyamodtak, csak hogy megmutassák, ki is a jobb. Ekkor B. unokahugát vették rá és fizették le, hogy híresztelje azt, hogy B. felcsinálta őt. Minden velük egykorú szívből meggyűlölte B-t, aki csak hetekkel később tudta meg, hogy miért olyan paraszt vele mindenki és miért szólnak be neki annyian.

 Most ismét ott tartunk, hogy nem jött valami úgy össze ezeknek az 50 Ft-os embereknek, ahogy szerették volna. B., igaz benn van a kórházban, igaz élet és halál között volt, igaz ennél lejjebb már nem kerülhetne, de egy fontos dolgot mégis csak elért, amit a volt barátok nem akartak. A család tagjai odafigyelnek rá ezek után jobban. A tragédia a legtöbb családot összetartja, a közöttük lévő szálakat megerősíti.

 Ha mást nem, ennyit már elért szegény B. Igazából erre vágyott már több, mint egy évtizede a családjától, de nem kapta meg. Ezért is kezdett foglalkozni a drogozó fiatalokkal, mert úgy látta, ők törődnek vele. Ők azonban olyan dologra akarták őt rávenni, amit nem akart és később rendőrségi ügy is lett belőle a fiataloknak, de B-nek nem. B. megmaradt a füvezésnél és a tudatnál, hogy a fű számára a család figyelmének pótlója.
 Persze otthon idővel kiderült, hogy B. füves cigiket nyom el időnként, de nem tudták a helyzetet sehogyan megoldani. A legszarabb módszert alkalmazták, amit egy szülő tehet. Engedték neki. Illetve a helyes kifejezés itt a ráhagyták. Ismét csak elodázták a nevelést. Ezek után nem is csodálkozom, hogy B. nem is akarta abbahagyni a füvezést. Később a leamortizálódott tudat mellé társult a masszív paranoia, amit a volt barátok fejlesztettek ki benne. A szülők persze a fűnek tudták be ezt is. 

 És igen. Ha úgy tűnne, hogy hibáztatom a szülőket az eseményekért, akkor senki sem téved. Ráadásul az egyik szülő pedagógus! Egy olyan személy, akinek minden rezdülését ismernie kellene a fiataloknak. Őneki kellene a legjobb pszichológusnak lennie! Könyörgöm! Miért nem figyelt otthon? Vagy tényleg igaz a mondás, hogy minden szakma képviselője csak a saját háza táján nem tűnik ki a szakmájával? A fodrásznak rossz a haja. A kozmetikusnak csapnivaló a sminkje. A tanárnak neveletlen a gyereke.

 Remélem ebből az esetből mindenki okulni fog! Remélem, hogy nem lesz másik próbálkozása B-nek, ha ezt is elszúrják a szülei! Remélem Ő sem akarja újból tönkrevágni az életét! Vagy eldobni magától.

 És abban is bízom, hogy lesz akinek ez a pár sor fog segíteni. Aki majd észreveszi, hogy van egy hasonló srác, vagy lány, akinek mélyebben gyökeredznek a problémái és meghallgatja őket. Aki észreveszi magán a jeleket és most olvashatja, hogy mit eredményezhet. És azt is leszűrheti, hogy van valaki aki figyelne rá és foglalkozna vele, ha hagyná. De az a lényeg, hogy nem szabad hagyni, hogy bárki idáig eljusson! Figyeljünk oda magunkra és egymásra!

 Egy seggberúgást beígértem már neki a tettéért. Szeretném, ha észheztérne, ha rendbejönne, ha újból teljes életet élhetne úgy, hogy felegyenesedik és szembe néz a világgal, megmutatva neki, hogy senki sem győzheti őt le.

Na, akkor majd jól seggberúgom, hogy ne feledje miért is kell neki a legerősebbnek lennie.

Felhőtlenül

 A tegnapi bejegyzéskor már megszületett a gondolat, hogy kellene egy bejegyzést is írni a villámok születésének helyéről, azaz a felhőkről. Gyönyörködhetünk, félhetünk, bosszankodhatunk egyes fajtáinak látványától. Bizony félhetünk is! Az anyagra rákeresve olyan weboldalakra bukkantam, ahol nagy hévvel gyűjtik a legkülönlegesebb felhőképződmények felvételeit. Van közöttük olyan, amit látni elég rémisztő lehetett! Ezt  a közeljövőben, majd én is megmutatom. De most addig is jöjjön egy kis felhősuli. 

Rejtélyes Ritka Felhők

 A sokféle látványos és olykor ijesztő felhőknek a kialakulásáról ma már elég sokat tudnak a meteorológusok, bár tény, hogy nem sokan foglalkoznak vele, mivel a ritkaságuk miatt nem annyira fontos a tanulmányozásuk. Össze lett itt gyűjtve néhány a legkülönösebb és legszebb felhők közül, illetve néhány sorban beszámolok azok létrejöttének a részleteiről.

Alapjában véve a légkör hasonlít a tengerhez. Különböző hőmérsékletű, sűrűségű és mozgású rétegek találhatóak benne. A meleg által kiváltott felhajtóerő a nedves levegőt a magasba emeli, ami kicsapódik apró részecskékre és így létrejön a felhő.

 

 A reggeli glória felhőnek keresztelt jelenség a leggyakrabban Ausztrália északi partvidékén, a Carpentaria-öböl felett figyelhető meg. Ezek a titokzatos, cső formájú felhők máshol nem fordulnak elő ilyen gyakran, ezért a kialakulásukban fontos szerepet játszanak a földrajzi sajátosságok. A keleti passzátszelek a parti szellőt napközben a York-foki-félszigeten keresztül nyomják, amelyek késő este találkoznak a nyugati part felől érkező tengeri szellővel. Az ütközés következtében egy hullámszerű áramlat alakul ki. Ahogy a nedves tengeri levegő a hullám teteje fölé áramlik, lehűl és ennek következtében felhővé alakul. Néha csak egy ilyen cső forma alakul ki, de van, hogy akár 10 is létrejön és a hosszuk elérheti az 1000 kilométert.

 

 A mammatus felhő néven ismert képződmény sok helyen előfordulhat, általában erős viharokat jelez. A buborékszerű felhőformáknak több változata ismert és több feltételezett kialakulási elmélet létezik. Egy valami azonban közös mindegyik létrejötténél; a zivatar folyamán a meleg és nedves felszálló légáramlatok felemelkednek a troposzféra felső határához. Ebben a magasságban a hőmérséklete és a levegő stabilizálódik, ami a felhő horizontális terjeszkedését eredményezi, miközben emelkedik. A két légtömeg közötti hőmérséklet-különbség légköri labilitást hoz létre a zivatar üllő formája alatt, ami a felhőben lévő meleg és nedves levegőcelláknak a föld felé irányuló hőáramlását idézi elő. Ezt a folyamatot erősíti a tömegvonzás és a felhőből érkező csapadék hatása. E folyamat eredményeként majdnem szimmetrikus kidudorodások alakulnak ki az üllő alatt, amelyek nagy kiterjedésű területet boríthatnak.

 

 Gyakran hasonlítják UFOkhoz a lencse formájú, úgynevezett lenticularis felhőket. Általában hegyek felett alakulnak ki. Ahogy a levegő a gravitáció hatására lefelé mozog a hegy oldalán, az hajlamos néha visszapattanni. Ez ingadozik így egy darabig és a hullámok felfelé irányuló részén felhő jön létre, ahogy az emelkedő levegő lehűl. Ennek az ingázásnak a következtében mindig egy újabb ovális alakú felhő alakul ki az előző alatt és egymás tetején tornyosulva gyakran emlékeztetnek minket UFOkra.

 

 Ahhoz, hogy a képen látható Kelvin-Helmholz felhő kialakuljon, két egymás feletti, eltérő páratartalmú és sebességű légrétegre van szükség, ahol a felső rész gyorsabban mozog ugyanabba az irányba, mint az alsó. A jellegzetes tengeri hullámokra emlékeztető fodrozódás ritkán figyelhető meg és akkor is csak pár percig tartanak.

 

 Az éjszakai világító felhő, más néven a poláris mezoszférikus felhő egy felhőszerű optikai jelenség a felső légkörben, amelyet a mély szürkület idején szoktak megfigyelni. Kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat. A fénylést a vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek, és amik visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. Kizárólag a nyári hónapokban megfigyelhető az északi és a déli félteke 50° és 70° szélességi fokai közt, az északi féltekén május közepétől augusztus közepéig, amikor a Nap 6 és 16 fok között a láthatár alatt tartózkodik. Tapasztalatok szerint Magyarországról kb. június közepétől augusztus elejéig van esély a megpillantására.

 

Istenség-találkozó volt

 Szerintem valami istenség-találkozó lehetett Athénban, június 28-án. A ma látott fotók egyszerre szépek és ijesztők is egyben. Valószínűleg Zeusz, Thor, Xólotl, Leigong, Perun, Szteropész, Jupiter, Taranis és a többi villámlás istene a mitológiákból jól beborozhattak Athén felett, ami villámdobálássá fajulhatott el.

 2010. június 28-án hatalmas vihar haladt el a görögországi Athén felett. A jelenség során számtalan villámcsapás történt, ezek közül mutat néhányat az alábbi felvétel.

 A képek Olimpiai Stadionnál készültek kora délután. A fényképész fél óra leforgása alatt 51 villámot rögzített, ezek láthatók egymásra vetítve a képen. A felhő-föld villámkisülések némelyike csak néhány száz méterre csapott le a kamerától. A harmadik fényképről ezt írja Chris Kotsiopoulos: Csillagkapu hatás! Ez a kép egy 3 óra 14 perces csillagút, eddig ez az én leghosszabb ideig készült képem. Az épület (Thoriko ókori színház - Lavrio közelében) oldalnézetből. Ez a legrégebbi épület Görögországban - a 6. század végén épült.

 

 Chris Kotsiopoulosnak hívák a fotóst, aki elkövette a feljebb látható zseniális fotósorozatot. Jó időben, jó helyen volt. Így szpkták mondani. Szerencsénkre ő rossz időben volt jó helyen, mert ezek nélkül a képek nélkül szegényebbek lennénk, annyira fantasztikusak! De nyugisabb körülmények között is készített szuper fotókat. Néhány következik ezek közül. További fantasztikus fényképek a fotós honlapján tekinthetők meg.

 

Mai rettenet

 Előre is bocsot kérek! Nem hagyhattam ki, hogy ne osszam meg ezt a szösszenetet!

A szőke nem szőke nő épp hatalmas C betűket rajzol piros filctollal kishúgára, mikor édesanyja belép a szobába:
- Jesszus, te meg mit csinálsz a kishúgoddal???!!!
- Semmit..., csak becézem!

És most csapjunk oda a művészet közé nagy erővel.
Koncertmű Vuvuzelára B-dúrban

Az alábbi képsorozat pedig megmutatja, hogy hogyan is bánjunk el egy bajba jutott emberrel (aki lehet, hogy épp a vuvuzelát hallgatva nem vette észre, hogy a tűz miatt már a minimálisra csökkent a lakása oxigéntartalma). A tűz a légből veszi ki a zoxigént. Teccikérteni? A kép címe az is lehetne: Mentés másként! (csak hogy a kockáknak is legyen egy jó napjuk)

 Van viszont olyan emberből sok, akinek még "segíteni" sem kell, hogy rossz legyen a napjuk. A szüleik ezt már régen megoldották... Rossz néven vették.

 Más pedig hosszú és fáradtságos munka árán tudja ugyanezt a hatást elérni, némi kis plusszal és mékappal :)

 Azért ne gondoljuk azt, hogy a legtöbb szülő nem figyel oda a gyerekére. Neem. Legfeljebb azt mondhatjuk rájuk, hogy a gyerekeinek szabad kezet és szájat adnak az élményeik megtapasztalására, hogy azokból okulni tudjanak. Remélem nem voltam elég szájbarágós!

 Bízom abban, hogy sikerült néhány perc jókedvet okozni! Érdemes tehát nem csak a napi gyilkosságokról szóló híreken szörnyülködni, ha nevethetünk akár saját magunkon is.
Szép napot és ne feledjük:
Van ujj a nap alatt! Ezzel ugye nem mondtam ujjat?
 

Izgalmas kalandvetítések

 Rá jár a rúd.
  Mondhatnánk, de nem tesszük, ha megnézzük ezt a kis videot, amelyben egy nem fiatal férfiember a bokájától alig magasabban lévő rúd alatt átszuszakolja magát. Sokan első pillanatban azt gondolhatják, hogy sikerül majd levernie a bot (automatikus tárgyeset!), ám én mégis azt kérem: Ne törjünk pálcát felette! :)

 

 Lenyűgöző látvány lesz a következő kisfilm is, melyben a kicsi kínai akrobaták nagyon nagy előadását láthatják. Én irígykedve néztem tehetségüket. Mondhatni belesárgultam.

 

 Indiában is tombolnak az extrém sportok. Az ehhez hasonló képsoroktól, pedig a falra tudnék mászni. Más pedig szinte fut a falon.

 

 És ugye, hogyne, persze, ki ne törte volna hosszú heteken keresztül a fejét azon, hogy mi a túrót és látványosat lehetne kezdeni két üveg pezsgővel? Hogyan tudná még jobban feldobni egy házibuli hangulatát, ha van két üveg pezsgője is a hűtőben, amit már senki sem akar meginni 1987 óta, mert már akkor is rossz íze volt annak a fajtának.
 Hát kéremszépen van megoldás! A videobejátszás után lehet is kezdeni gyakorolni! Csak nézzék meg a házigazdát! Akarom mondani, az ütvefújót! :)

 

  Most pedig jöjjön egy zenei támadás halló, látó és nemzőszerveink ellen orosz nyelven. 1613-ban Mihály cár megalapítja az 1917-ig uralkodó Romanov dinasztiát, 1991- ben felbomlik a Szovjetunió és 1999-ben megalakul a Steklovata. Csakhogy néhány fontos évszámot említsek Oroszország történelméből.

 A Steklovata Orenburgban alakult a neves orosz zeneszerző és producer, Szergej Kuznyecov révén. Ő látta meg a két énekes fiúban, Denis Belkinben és Artur Eremeevben rejlő zsenialitást. Később hozzájuk csatlakozik még két kiegészítő ember. Az építőiparhoz való vonzalmukra a zenekar találó nevéből következthetünk, mely magyarul üveggyapotot jelent. 2001-ben és a rákövetkező évben kiadott lemezeikkel gyors sikereket értek el, az orosz és észt rádiós listák élén találták magukat. 2005-ös albumuk kiadását követően a csapat sajnos feloszlott. A formáció legjelentősebb sikerét Novi God című számával érte el, ami világszerte az egyik legkedveltebb újévi nóta lett. A hatalmas költségvetésű és a legmodernebb számítógépes effektusokat sem nélkülöző klipet nézve nem csodálkozhatunk, hogy stylistra nem jutott a büdzséből. A bevezető taktusok alatt megcsodálhatjuk a fiúk kifejlett ritmusérzékét és színészi képességeit. A videó leírását és történetét tulajdonképpen ennyivel ki is merítettük, a statikusságot az egyik énekes ujjmozdulatára megjelenő harang töri meg. A klipre amúgyis jellemző az erős gesztikuláció, a srácok hol az égre, hol a kamerán keresztül a hallgatóra, hol a szívükre mutatva és téve kezüket élik bele magukat a számba. A befejező részben a csoportos integetéssel záró fájdalmas búcsút láthatjuk, mellyel magunk mögött hagyjuk az óévet, és reményekkel telve köszönthetjük az újat.

 A rövid de annál fényesebb pályájú Steklovata valószínűleg Oroszország megkésett válasza volt az addigra világhírnevet és népszerűséget szerző Backstreet Boys-ra. A küldetés sikerrel járt, mivel az amerikai formáció 2001-ben feloszlott az egyre nagyobb konkurencia hatására. A fiúk harmadik és egyben utolsó albumát ingyenesen elérhetővé tették a világhálón, így bátran kattinthatunk. Addig is gyönyörködjünk!

 

Szuper hétvége 2.

 A sztori ott fejeződött be, hogy ajánlottam a darabot, amit A-val láttam a színházban. Korábbi egyeztetéskor Hugival úgy beszéltük meg, hogy az Oktogonnál találkozunk fél 10 magasságában este a darab után. Mivel a darab 3 felvonásos volt, mi még 3/4 10-kor a Thália nézőterén voltunk. Hugi, pedig csak várt ránk hiába. Persze telefonon nem tudott elérni, mivel azok ki voltak kapcsolva. Nem úgy mint néhány tájparasztnak, akiknek a darab alatt szólalt meg a mobiljuk! Ezeket az embereket kirángattam volna szívem szerint és kiraktam volna az utcára. Az ilyen embernek kár a kultúráért fizetni! Inkább egy-egy ásót kellene a kezükbe adni és ki kellene rakni őket a kiskertekbe, hogy ássanak. Nem kérek most bocsánatot a kifakadásomért, de gondolom érthető a hisztim. Akkor nem szóltam volna ezen a fórumon egy szót sem, ha a darab kezdése előtt egy kellemes orgánumú hang nem figyelmeztetett volna, hogy kapcsoljuk ki a készülékeket. De figyelmeztetett, és ennek ellenére mégis voltak olyanok, akik ezt nem tették meg. Hát igazán dühítő volt meghallani a telók csörgését! Na, mindegy! Dühöngésből ennyit.

 Szóval, jó negyed órával a hugommal megbeszélt találkozó után is a színházban vagyunk még. A. telefonált neki, hogy elindult-e már hazafelé, vagy vár-e még minket. Szerencsére várt, majd elindult felénk. Félúton összefutottunk és nagyon jó volt újra atlálkoznunk! Együtt mentünk hazáig, de persze a villamoson 2 méterre tőlünk egy lámlengének kellett lennie, aki részegen adta tovább az életfilozófiáját a vele utazó, szintén elég hátrányos arú családtagjainak. Hugi ekkor kissé kiakadt, mert aznap neki is sok hasonló idióta fordult meg a ruházati boltban, ahol dolgozik. Szerencsére agyvérzés nélkül sikerült hazaérnünk. Hugom és öcsém közösen bérelnek egy lakást a VIII. kerületben. Az egész kerületnek egyetlen pozitívumát érzékeltem csak. Ez pedig az, hogy a kerületben nagyon kevés ellenőr veszi fel a karszalagot. Ezt meg is értem, mert elég trágya alakok is utaztak velünk a buszon...

 Megérkezve csak a sötét lakás várt minket. Öcsém és Orsi már aludtak. Mi, hármasban megvacsiztunk, majd egy kis beszélgetés után elrendeztük sorainkat. Amíg Hugi zuhanyzott, addig A-val megcsináltuk az ágyunkat. Ekkor már érezhető volt némi izzás közöttünk a levegőben. Hugi után A. próbálkozott meg a zuhanyzással. A gázos vízmelegítővel elég sokáig tartott a megfelelő hőfok beállítása, de nagynehezen sikerült neki, némi forrázás elszenvedése után. Én már rutinosan a kádba engedtem a vizet, ahol megfelelő mennyiségű hideg vízzel, már kellemes hőfokú vízzel tudtam magamról a napi rohanást lemosni. A. eközben elkezdett nézni egy filmet. Az ágyhoz érve láttam rajta, hogy ő is eléggé elfáradt már. Ez egy kissé elszomorított, de hát eléggé sűrű napunk volt. Én is félálomba kerültem a film alatt. Ezt látva A. ki is kapcsolta a filmet, amit számítógépen néztünk. A hirtelen ránk zúduló sötétség és csend miatt mindkettőnk szeméből elszállt az álom. Beszélgetni kezdtünk, ami nem olyan sokára erotikába fordult át. Órákon kereszül többször is sikerült nagggyon jól éreznünk magunkat. :)))  Itt nem térek ki a részletekre, de mindketten sokáig fogunk erre az éjszakára jó szívvel emlékezni. :) Talán az is közrejátszott ebben, hogy csak egy vékony fal választott bennünket el a többiektől és az "ezt, itt nem szabadna"-érzés is eléggé pikánssá tette számunkra.

Mindenesetre felejthetetlen éjszakát töltöttünk együtt, ami után a másnap reggeli ébredés egyenlő volt számunkra egy tarkólövéssel, mert iszonyatosan fáradtak voltunk. De kellemes volt a tudat a fáradtság okáról. Még mielőtt kiléptünk a szobából, még volt egy kis reggeli incselkedés közöttünk és a fájdalmas felismerés: vissza kell utaznunk.

 Öcsém hajnalban már elment dolgozni, ezért nem tudtunk elbúcsúzni tőle. Hugitól és Orsitól, viszont igen. Fáradtan, leamortizáltan, de szívünkben örömmel indultunk el a buszunkhoz.

 Egy igazán szuper hétvégét tudhatunk a hátunk mögött. Megismertem öcsém új barátnőjét. Öcsém megismerhette a pasimat. :) Színházban voltunk egy jó kis darabon. Kellemes éjszakát tölthettem el a szerelmemmel. Minden klappolt. Jól éreztük magunkat mindannyian. Remélem hamarosan lesz folytatás! :)

Szuper hétvége

Délelőtt nem volt sok időm írni, ezért is nem esett szó a hétvégi színházról. Most ezt pótolva írom le élményeim.

 Szóval az úgy volt... Szombaton reggelről Kedvesemmel felültünk egy reggeli buszra, hogy felutazzunk Pestre, ahol is egy színházi darabot szerettünk volna megnézni. A darabot a Tháliában adták  és a címe Romantikus komédia volt. A szerepeket Szervét Tibor, Tóth Ildikó, Takács Katalin, Létay Dóra, Csankó Zoltán és Sallai Nóra játszotta. De a darabról majd később.

 Megérkeztünk Öcsémhez, aki újdonsült párjával, Orsival várt minket. Öcsém is meg én is először mutattuk be kedvesünket a másiknak. Én izgultam jobban, hiszen A-val nem egy klasszikus párt alkotunk. Azért fura volt öcsémnek egy pasit bemutatni, mint a párom, attól függetlenül, hogy évek óta mindet tud az életemről és A-ról is. Ez azért mégis más volt. Most először szembesült azzal, hogy a bátyja meleg. De négyünk közül aszthiszem Orsi volt az, akin a legjobban kiütközött a feszültség. Ő még sem velem, sem pedig direktben egy meleg párral sem találkozott. A szükséges mosolygós protokoll és a semmitmondó beszélgetések után oldódni látszódott a hangulat. Erre szerencsére nem kellett sokat várni. Együtt elmentünk boltba vásárolni, valami ebédnek valóért, aztán otthon Öcsém bemutatta, hogy nincs elveszve a konyhában. Ő főzött egyedül. Csakis egyedül, mert a kibiceket nem szereti a háta mögött. Mi hárman ez idő alatt pedig még szorosabbra kötöttük a szálakat egymás között. Még az ebéd vége előtt A-val visszamentünk a boltba, hogy ki tudjanak beszélni minket nyugodtan. Mi pedig hoztunk némi szénhidrátot, gyümölcsöt és száraz vörösbort ebéd utánra.
 Az ebéd finom volt, bár ízében igen eklektikus. :) Azt hiszem így kellene szépen leírnom azt, amire első ránézésre csak annyi jutott eszembe: "TE JÓ ISTEN!" Ízre viszont nem volt rossz. Sőt. Erre lehet azt mondani, hogy ronda és finom. :))

 Ebéd után, hogy ülepedjen a paradicsomos, zöldborsós, disznópöri (!!!!!!!!), leültünk egy kicsit játszani négyesben. Néhány pohár vörösbor és a 20000 fokos hőség miatt, meg persze a jó társaság miatt, hamar jókedvünk lett. Scrubble-t játszottunk, ami nagyon jó kis agymozgató játék. Lehetőséget ad új szavak és szóösszetételek kialakulására, amit ha jól meg tudsz magyarázni az ellenfeleidnek, akár pontokhoz is juttathat (csirkegyík-díj! :). Ezzel a játékkal annyira elszaladt az idő, hogy csak egy óránk maradt eljutni a színházba úgy, hogy mindketten A-val szinte csak egy szál pendelyben voltunk, izzadtságtól csatakosan. Hipersebességre kapcsolva jött a tisztálkodás, öltözködés, majd egy laza kocogás a buszig. Szerencsénkre időben odaértünk. Csak a sietségtől és a celsiushegyektől az arcom olvadásnak indult. Egyébként is rosszul viselem, hogy csak 22 fok alatt tudok üzemképesen funkcionálni, de az, hogy fontos helyre megyünk, ahol jól kell kinézni - és ez nem sikerül; már kiverte nálam a biztosítékot. A színház mosdójában igyekeztem emberi alakot ölteni, több-kevesebb sikerrel. Akkor nyugodtam meg igazán, amikor beültünk a légkodis nézőtérre. Tudtam, hogy nem a homlokom törölgetésével fog eltellni a kultúrára szánt időm.

 

 A darab 3 felvonásos volt és egy helyen játszódott. Jason Carmichael lakásán, aki egy sikeres vígjáték szerző. A történet ott kezdődik, hogy Jason (Szervét Tibor) épp a lagzijára készülődik. Várja a masszőrét, amikor ügynöke, Blanche (Takács Kati) belép és arra akarja őt rávenni, hogy a nászút alatt olvassa el egy darab forgatókönyvét egy ígéretes írótól. Jason egy egoista ember, akinek leginkább csak a saját élete számít még a házasság küszöbén is. Én úgy értelmeztem ezt, hogy a házasság is csak egy újabb lehetőség, hogy a címlapokra kerüljön. Blanche jelzi neki, hogy a nászút végén az író meg fogja őt látogatni. Jasonnak épp nincs szerzőtársa, mert az előző társ megunta a közös munkát és "elhagyta" őt. Az író, aki egy csinos hölgy (April - Tóth Ildikó) viszont Blanche távozása után érkezik, jóval korábban a megbeszéltnél, egy félreértés következtében. Mindketten már az első találkozásukkor szimatikusnak tartják a másikat, ami szerelemmé érik meg a darab végéig. A szerelmet viszont egymás elől titkolni kell, mert Jason házas. A darab folyamán kettejük között nagyon szoros kötelék alakul ki, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna többet érezniük egymás iránt, mint barátság, vagy szakmai kapcsolat. Időközben April is szoros kapcsolatba kerül egy riporterrel, aki Jasonról szokott cikkezni. Leo, a riporter (Csankó Zoltán) beleszeret Aprilbe, aki láthatólag csak azért megy bele a kapcsolatba, mert Jason az ő számára elérhetetlen a házassága miatt. Leo érzi, hogy ő csak másodhegedűs ebben a szerelmi sokszögben, de mégis megpróbál kitartani szerelme mellett. Megpróbál, de nem megy. Jason megpróbálja ezt a kapcsolatot megtorpedózni, mert úgy érzi, hogy ha ez a nő az övé nem lehet, akkor másé se legyen. Allison (Létay Dóra), Jason felesége sokáig kitart egoista és időnként kiállhatatlan férje mellett. Egészen addig, amíg tehetetlennek nem érzi magát, amikor rájön, hogy a férje mindig is Aprilt szerette. Allison elhagyja Jasont. Ekkor viszont a két szerelmes ismét nem lehet egymásé, mert April Leoval házasodott össze. Egy este April rajtakapja inflagranti Jasont egy kis színésznőcskével, ami miatt April kilép az író életéből teljesen.
Jason teljesen leamortizálódik. Iszik és elhanyagolja magát valamint az írást is.
Hosszú idő után ismét találkozik a két író, de helyzet megváltozott. April egy sikeres regényíróként tér vissza csillogva és róla szóló újsághírek tömegével. A befutott nő kíváncsi volt egykori szerzőtársára és szerelmével. A találkozás egy enyhe szívinkfartussal záródik, amelyet Jason kap egy vita hevében. April ottmarad ápolni Jasont. Leo is odaköltözik, akit mint inas használ az író. Annak ellenére, hogy mindenki ő körülötte ugrál, mégsem érzi teljesen jól magát Jason. Aprilt ismét elkezdi szédíteni, aminek meglesz az eredménye. Óriási vita után Leo beolvas mindkettejüknek, majd összepakol és ultimátumot ad Aprilnek. Vagy menjen vele, vagy elhagyja őt. April inkább marad, mert azt reméli, hogy a sok-sok éve elrejtett szerelem végre kibontakozhat.
 Azt gondoltuk, hogy most jön a happy end. A pár végre együtt marad és mindkettejük élete kiteljesedik ebben a szerelemben. Az utolsó kép viszont az első közösen eltöltött éjszaka utáni reggelen játszódik. A lényeg: nagy szerelem van, de jó szex, az bizony nincs. Mindkettejük arcán látszik az e felett érzett csalódás, majd ezt megbeszélve őszintén fordulnak egymás felé. Az utolsó mozdulatok szerint egy "próbáljuk meg újra" érzést keltettek bennem, ami én szerintem már nem is volt őszinte és egy kicsit ijesztő is volt. Csak a sokáig bennünk szunnyadó érzés miatt maradjunk együtt a párunkkal annak ellenére, hogy a szex, ami megédesíti a szerelmet, nem volt jó egyáltalán? Ez számomra előrevetíti ennek a kapcsolatnak a kudarcát. Keserédes lett így a történet vége, ami bár tele volt jó kis helyzetkomikumokkal, mégsem lett oly átütő, mint azt vártam.

 A darabon egyébként látszott annak frissessége, kiforratlansága. Talán, ha nem a harmadik este nézzük meg az előadást, hanem annak ötvenedik estéjén, akkor sokkal jobban éreztemvolna magam és jobban értettem volna a darabot is. Ettől függetlenül ajánlom megnézését, mert ilyen perspektívából elemezve egy kapcsolatot, ill. két kapcsolatot még nem láttam.

 Folyt köv.

Van egy új bőr a képemen

 Egy új megjelenési témával indítom a mai napot. Azt hiszem ez a téma jobban tükrözi a személyiségemet. Minden látható rajta, ami egy kicsit is jellemez engem.
 Az önanalízist a kép tetején látható dolgok elemzésével fogom elkövetni, balról jobbra irányban.

 Először a kilötyögtetett teáról és csészéről kell írnom egy pár szót. Ez két dolgot is elárul rólam. Az egyik az, hogy szeretem a teát. Sőt! Igazi teafan vagyok. Esetleg teafán. :)
A legjobban azokat a teákat szeretem, amelyeket kimérve lehet vásárolni a gyönyörűen berendezett teázókban. Az illatorgia teljesen rabul tud ejteni ezeken a helyeken! A berendezésük pedig egyenesen az én ízlésemet tükrözi. A legkedveltebb teák számomra azok, amelyek az érzett illatorgián túl, hasonló orgiát éreztetnek a nyelvemen is :).  Ilyenek példuál a gyümölcsös teakeverékek közül a/az:

Erdei varázslat
Hibiszkusz, alma, csipkehús, fekete áfonya, bodza, málna, ribizli és eper mesés keveréke.

Jamaica-Rum
Szeder, áfonya, feketeribizli, eper és málnaszemek rummal-vaníliával átjáratott damaszkuszi mazsolaszemekkel.

Arab varázs
Harmonikus gyümölcsízt ad a szőlő, feketeribizli, áfonya, bodza, narancs keveréke, melyet virágszirmok díszítenek.

És mind közül az aranyérmes!
 

Kir Royal
Papayadarabok, feketeribizli, áfonya, ribizli, bodzabogyó, málna, eper, csipkehéj, hibiszkusz, és alma ízesíti. Fantasztikus ízű!!!

A markánsabb ízű teák közül Egereben ittam a legfinomabbat, amiből hoztam is haza egy 100gr-os zacskóval. Ez egy különleges tea.
 

Gyömbér-citrommal
Menta, gyömbér, citromfű, citromhéj és édeskömény kellemesen markáns elegye, ami a forró nyári napokon, jeges teának elkészítve életmentővé is válhat.

Arról mostmár mindenki tud, hogy mennyire szeretem a teákat és a képet látva, az is felmerülhet mindenkiben, hogy én is ilyen suta-kezű vagyok-e, hogy kilötyögtetem azt. A gondolatok sajnos helytállóak. Nem vagyok valami ügyes kezű a hétköznapi életben. Másban viszont a kezem nagyon jól tudom hasznosítani. :) Igen, abban is! :)) Bár én most nem a szexre gondoltam első körben, hanem a rajztudásomra.
 

 De ne ugorjunk ennyit előre. A fénykép is jellemző momentuma az életemnek. Szeretek fotózni. Szeretek fontos eseményeket és a körülöttem lévő szép dolgokat megörökíteni. A fényképezést is próbálom művészi felfogásban megoldani. A szemeim a szép témákat keresik, ha a gép a nyakamban lóg. Sikerült néhány nagyszerű képet is elkészítenem már, ami mások tetszését is elnyerte.
A fotó azért is egy jellemző momentuma az életemnek, mert a fotókkal szeretek dolgozni a számítógépen is. Néha bizony kell egy kis élesítés, színbeállítás a képeknek. Nem is beszélve az oda nem illő dolgok eltüntetéséről. Időnként pedig teljesen őrült és vicces dolgokat lehet kihozni egy-egy képből.

 Nyaklánc csillaggal. Itt legtöbben arra gondolhatnak, hogy szeretem az ékszereket és hogy biztosan van is egy pár a tulajdonomban. Hát ez ebben a formában nem igaz. A lánc a szépérzéket jelenti számomra. Szeretem magam körül a szép és kedves dolgokat. És ha még olyan gondosan meg is vannak munkálva, mint egy nyaklánc, azt igazán tudom szeretni!

 A rajz. Fontos része az életemnek a rajz, a rajzolás, a tervezgetés. Sok rajzot készítettem megrendelésre, üvegfestéshez alapnak, lakástervnek... Tehát, ha van a kezemben egy darab papír és egy puha végű ceruza, akkor engem egy fél órára biztosan magamra lehet hagyni, mert én már elszórakoztatom magam. :)

 Autókulcs. Vezetni nem, de utazni nagyon szeretek! Ebben semmi érdekes nincs, úgyhogy megyünk is tovább.

 Jegyek. Szeretek kultúrális programokon részt venni és olyan emberek között lenni, akik értékelik más művészetét. Ezért is vagyok szerencsés, hogy épp A. az én párom. Szinte ugyanazok a dolgok érdekelnek minket a művészetek szerteágazó ágai közül. Bár még a Jazzt nem sikerült vele igazán megszeretetnem, de már jó úton haladunk! :)

 Mobiltelefon. Aki ismer, az tudja, hogy gyűlölöm ezt a szerkezetet. Előfordul, hogy napokig be sem kapcsolom. Nem mindig azért, hogy ne érjenek el. Leginkább a feledékenységem ennek az oka. Egyszerűen nem szeretem használni. És persze a legtöbbször akkor szólal meg, amikor nem kellene, és persze utálom, ha olyan ember hív fel, akivel perpillanat nagyon nem szeretnék beszélgetni. A mai rohanó és mobilizált korban ez nem a legpraktikusabb dolog az életemben. Sajnos a mobilt nem tudtam megszokni, pedig már nagyon sok éve az életem része. Én vagyok a srác, akinek van mobilja, de csak későn veszi észre, hogy az övé cseng, mert a csengőhangját sem képes megjegyezni. :)

Toll. Vannak írói ambícióim. Elkezdtem egy könyvet írni, aminek még nem értem a végére. Írok verseket is. Írtam verset már egy regényhez is, ami végül egy fontos motívuma lett a könyvnek. Erre vagyok a második legbüszkébb. A legbüszkébb azokra a verseimre vagyok, amelyeket A-nak írtam. Ezek a versek fejezték ki a legjobban az érzelmeimet, abban az időszakában a kapcsolatunknak, amikor még nem mertem és őszinteséggel nem is tudtam volna kimondani az a szót, hogy SZERETLEK. A versekkel viszont szépen körbe tudtam írni ezt úgy, hogy éreztettem vele az érzelmeim erősségét iránta. Verset írni jó dolog. Szeretem.

 Pénz. Amiből sosincs elég és ami a legutolsó a fontossági listámon. Akkor már elégedett voltam a pénz terén, amikor hónap végén is volt egy ezres a tárcámban. Sosem hajszoltam és sosem kérkedtem vele, amikor sok volt. Most épp alig van, de ez sem nagyon ráz meg, mert van szerelem, ami kárpótol. Az viszont elszomorít, hogy nincs annyi, hogy el tudjam kényeztetni A-t minden földi jóval. Szerencsére ő sem pénzcentrikus, így emiatt nem lesz közöttünk feszültség. Mindketten úgy gondoljuk, hogy a pénz egy szükséges rossz.

 Hát ilyen ember is lennék. Ez az új háttér a bloghoz jól jellemez engem.

400 nap

 Ma 400 napja, hogy megismerkedtem A-val!

 400 csodás nap van a hátunk mögött, amire egyikünk sem számított az elején. Ez a sok nap ébresztett rá, hogy eddigi életem során nem voltam még ennyire szerelmes sosem! Azt hiszem, 400 nappal ezelőttig csak magába a szerelem érzésébe voltam szerelmes. Persze eddig kaptam viszonzást az érzelmeimért az eddigi kapcsolataimban, de ennyire mély és őszinte érzéseket senkitől sem kaptam. Emiatt is érezhettem úgy, hogy a hiba az én készülékemben van. Szerencsére ennek az ellenkezőjét bizonyította be nekem A! :) Igaz és mély szerelemmel szeret. Mindig és mindenkor. Úgy szeret, ahogy vagyok. Feltétel nélkül és őszintén. Szeret és viszontszeret.

 Mellette tapasztaltam meg, milyen a nagybetűs szerelem.

 400 napja fonódott össze lassan az életünk. Erősen és érzékenyen, mint egy pókfonál, amely minden apró rezdülést közvetít a másik felé. Szüksége van rám és szükségem van rá. Az életem nélküle csak egy üres papírlap volna, amin csak firkálgatnék hideg, hűvös színekkel. Ma viszont már a legszebb színekkel rajzoljuk együtt a legszebb képeket a világon olyan erővel, hogy szinte átszakad a papír! Így maradnak meg a rajzok mindkettőnkben sokáig és elevenen!

 

Már 400 napja.
Szeretlek!

 

Bújócska

Ha völgy leszel,
Én hűs patak benne
Ha te vagy a patak,
Én ívelt híd felette

Ha út leszel,
Én a szekér rajta
Ha te a szekér,
Én majd a pajta

Ha mese leszel,
Én gyermek, ki hallgat,
Ha gyermek leszel,
Én dal ki elaltat.

Ha irka leszel,
Én majd a lapja
Ha te az irkalap,
Én a vers rajta.

Ha vers leszel,
Én toll, mi leírja,
Ha te a toll,
Én sötétkék tinta.

Ha telihold leszel,
Én egy kis csillag,
Ha csillaggá leszel,
Kiválasztalak.

Gál János

 

Vers a boldogságról

 Szeretettel
NEKED

 Melegdi Péter: Érzés...

Megfogom kezed,
S lelkemben érzem azt,
Hogy boldog érzés,
Mi kiszáradt fán is rügyeket fakaszt.

Nézem szemed,
S szívem mondja azt,
Hogy örülök neked,
Hisz ez az érzés számra mosolyt ragaszt.

Érintem arcod,
S félve érzem azt,
Hogy tested remeg,
Mert hatása égi hisz állva nem maradsz.

Csókollak téged,
S szám mondja azt,
Hogy ez nem vétség,
Nincs kétség, hogy lelkem útján haladsz.

 

Vendégházban jártunk

  A-val ma elmentünk egy kedves kis faluba, a városunktól nem messze. Ott egy munkatárs várt bennünket, ahol bemutatott egy csodás házat, amit szobánként kiadnak a tulajdonosok. Egy L alakú, tornácos házat kell elképzelni, amit belülről nagyon szépen felújítottak. A bútorok a régi korokat idézik. A bútorok között van 1850-ben és 1970 között készült egyaránt. Eklektikusan, mégis ízlésesen és giccs mentesen lett berendezve a 3 kiadó szoba. Egyszerűen élmény volt végigsétálni a szobákon, amelyekhez fürdőszoba és konyha is tartozik. A konyhában található korabeli eszözöktől egészen a horgolt függönyig, mindent áthat a kor, a történelem, az ízlés és a szépség. Persze ezek legtöbbje csak díszítőelem funkciót kapott, de szépségük és mívességük rabul ejtő, mint például az egyik szobában található gramofon és az intarziás hálószoba bútor. Mintha egy múzeumban jártunk volna! Láttam, A-nak is tetszett, de én úgy éreztem magam, mint egy kisgyermek, aki beszabadult az édességboltba! Mindent meg kellett fognom, meg kellett érintenem, símogatnom, szagolnom! A lelkem belül nyüzsgött, mint egy méhkas! Nagyon tetszett a hely! 

És ez még csak a ház volt! A ház mellett, a volt garázsban, vagy kocsiszínben ma már nem autó, vagy szekér áll. Ma, a kor szellemével haladva, ott egy wellness részleg áll. Van ott Jacuzzi, szauna és masszázs zuhany. Egyszerűen tökéletes egy kis lazításra.

 

 Az udvara a háznak először kellemes, ligetes hangulatú, majd ahogy tovább megyünk egyszerre csak Toscanaba érkezünk meg! :) Egy mediterrán jellegű kerti építményhez érkeztünk meg. A terrakotta és fehér színű kőfal előtt fából készült padok és asztal, grillező, bográcsozó várja a pihenni vágyót. A ház L alakjának a belső sarkánál, az udvaron találhatók egy fából faragott asztalok, székek és padok, amelyek annyira szépek, hogy ha majd egyszer nagyon megszalad, ilyet feltétlenül venni akarok!

 Visszatérve az udvarra, a mediterránium után egy halastó került a szemünk elé, amelyben tűzpiros és hófehér, valamint "ezek keverékei" színű aranyhalak úszkáltak. Pompás látvány volt! Ahogyan a gyümölcsfák és bokrok is, melyeken piroslottak a gyümölcsök!

 

 Ez a vendégház, igazán csodálatos és hívogató látványt nyújtott ma délután! Az utcafrontról egy átlagos képet mutat a ház, de belül egy új és térben, korban kusza világot találhat a betérő. Érdemes ide is eljönni, ha pihenni szeretnél és térben , korban kicsit itthagyni a XXI. század Magyarországát.

 Ide kell jól eljönni! Mi biztosan eltöltünk itt egy hétvégét! :)