Mégújabb verselemzés!

 Timosz feladatot adott nekem. A korábbi verselemzésemet olvasva azt gondolta, hogy egy egészen más stílusú vers esetleg kifoghat rajtam. Ezért küldött egy olyan verset, amitől első körben a víz levert, de mint lejjebb látható lesz, sikerült átgyógyítanom a komor vers elemzését olyan poczkosra, mint Fabiené volt korábban. Timosz engedélyével közlöm a következő elemzést. :) 

 Ezúton is köszönöm, hogy nem hiába dolgoztam vele! Lávollak! :))

Timosz

Angyalszárnyak simogatnak
megborzong a testem
ölelő karjaiba mászom
itt van 'mit kerestem.
Remegő ujjaimmal
karikákat festek
hófehér bőrére, hol
egykor szögek ékeskedtek.
Nem fáj már! suttogja
cirógat a hangja
elmúlik majd minden s
csuklómat kaparja.
Csordogál a vérfolyam,
befejezi a képet
nem fáj már! suttogom
elhagyom a létet.

 A kétezres évek méltán népszerű írónője, költői babérokra tör e versével, mely kuriózumként fogható fel! A Jéger mellett ez az Unicum, mert tollát eleddig nem versek garmadája hagyta el! Ezen költemény egyike a kevésnek, melyet tényleg írónőnk írt és nem a megszokott módon (áthúzva a Nemes-Nagy Ágnes nevet, majd fölé írva a sajátját) adta közzé könyv formátumban Lila fecske címmel.

 Hangulatát tekintve, első benyomásra szomorúnak tűnhet,
de hamarosan kiderül,
hogy ha a sorok mögé nézünk,
akkor még az ég is kiderül! :)

Olvassuk újra el a verset! Megvárom...
Nem, nem! Még a diszlexiás Petit is megvárjuk, hogy befejezze! Addig foglaljátok el magatokat! Melegítsetek kakaót, hűtsetek be egy jó fajta bort, bográcsozzatok a szabadban, vagy fessétek ki a 68m2-es lakást...

 Nos, ha mindenki visszatért és Peti is, még a tavasz beállta előtt elolvasta, akkor itt az ideje, hogy poczok üzemmódba állítsuk a fejünket és rájöjjünk, hogy ez a vers tulajdonképpen vidám és optimista!

 Írónőnkről el kell mondani rögtön a közepén, hogy diszgráfiával él együtt. Nem, ez nem egy trópusi halfajta, vagy a "mindenáron lakásszépítés" latin megfelelője. És nem is mástól lop gondolatokat! Peti! Fejezd be a hülyeséget! Az a kleptográfia!
Ez egy olyan betegség, amit írászavarnak is szoknak mondani. Olyasmi, mint a nyelvtanban a szóelemző írásmód: másképp írjuk, másképp mondjuk.
Sajnos Timosznál előjött e betegség, míg sorait monitorra vetette. :( Innentől azért már sejthető, hogy miért is vidám ez a vers tulajdonképpen! Hiszen tök másra gondolt közben, de leírva meg elég szomorkásra sikeredett! Még a címet is lefelejtette :)

Mivel nekem megvan a megoldókulcsa ennek a versnek (is), így közzé teszem a tényleges változatát, ami majd elemzésre kerül.

Timosz: Fess festőm! Fess jövőt nekem!

Angyal bárban simogatnak
megborzong a testem,
ölelő fotelbe mászom
itt van 'mit kerestem!
Remegő ujjaimmal
karórákat festek
hófehér törpére, hol
egykor szénporok ékeskedtek.
Hagyjál már! suttogja,
oly vicces a hangja!
Elmegy majd egy festő pasi
a csuklómat akarja.
Csordogál a vízfolyam,
befejez egy képet.
Hozzád megyek! suttogom
s felragyog a képe.

 Elemzés

A kétezres évek méltán népszerű írónője költői babérokra tör e versével, mely kuriózumként fogható fel! A Jéger mellett ez az Unicum, mert tollát eleddig nem versek garmadája hagyta el! Ezen költemény egyike a kevésnek, melyet tényleg írónőnk írt és nem a megszokott módon (áthúzva a Nemes-Nagy Ágnes nevet, majd fölé írva a sajátját) adta közzé könyv formátumban Lila fecske címmel.

 A versből rögtön kitűnik, hogy milyen kellemes a ritmusa. E ritmust, e dallamot csak egy olyan költőnő adhat át a versében, aki életében is vibrál! Mondjuk úgy, mint Goldie Hawn... :D Mozgalmas élet van mögötte és áll előtte! E ritmika jelenik meg a sorokban is.

 Az első kép, amit olvashatunk elég furcsa első blikkre. Mit keresett egy heteroszexuális beállítottságú nő az Angyal bárban? Valószínűleg egy koedukált napon térhetett be egy féktelen szórakozásra, még 2006 márciusa előtt, amikor is bezárt a hely :( . Most már lefixálhatjuk, hogy ennek az estének a lüktetése, a zene ritmusa és a fények pulzálása tükröződhet vissza a sorok dobszólójában! Az este folyamán a hangulat felfokozására alkalmas mennyiségű fehérbor miatt, egy fotelben keres biztos pontot a szédülés és az est pezsgésének tompítására. Erre maga a mászás (a földön, négykézláb, gyalog, lábon), mint közlekedési forma, valamint az "itt van 'mit kerestem" és a "remegő kéz" kifejezések szolgálnak bizonyítékul.
 Azt már most elmondhatjuk a költőnőről, hogy tud élni, ha szórakozásról van szó! 

Barbie a bárba' hánykolódik

 A melegbárokban rendszeresen előforduló törpékről nincs tudomásom, így azt kell, hogy gondoljam a fehér törpe, melyre karórákat festett Timosz, valójában már a delírium okozta hallucináció, álmodozás szerves része!
 A törpe, vicces hangon e cselekedet ellen irányuló, nemleges beleegyezését adta. Nem lehet e lányra haragudni! Igazi humorforrás ő, aki némi alkohol hatása alatt képes a megszólalásig hasonlító Rolexeket pingál bármely hímnemű karjára, ha az nem figyel oda másfél órán keresztül és szabadon hagyott karral Timosz mellé telepedik! De a mosoly, hamarosan az arcára fagy a melegbárban a fentebb leírt zseniális sorok megalkotójának, amikor egy művészlélek elcibálja őt, mint egy egyszemélyes tatár horda, hogy nézze meg, amint befejezi egy művét, melyet a természet ihletett! A mű és a művész annyira elállítja a lélegzetét, hogy a: Ha nem szándékozol a törpével nemi viszonyt kialakítani, akkor hozzám jönnél feleségül? kérdésre unelutasítóan (ha van ilyen szó, de nyilván van, ha leírtam) reflektál, aki ennek örül és ez az arcán is látható lesz.

 Költőnőnk egy estéjének leírásával igazolja számunkra, hogy bárki, bármikor egy váratlan pillanatban beleeshet a szerelem vermébe, mely csillámporral és rózsaszirmokkal van kibélelve! E kellemes és szórakoztató prezentálása életének egy pár órányi időszakával, arra sarkallhatja az olvasót, hogy bízzon a jövőben és a szerelem misztériumában. Még akkor is, ha járáskoordinációs gondjaink akadnak az este ipari mennyiségben magunkba tolt fehér bor esetén is!

 A vers fonala, amit végig visz a valóságból az álomba tart, majd onnan ismét a valóságba tér vissza, mint egy kört leírva. Az viszont sejthető, hogy míg e költemény megszületett, ennek az estének a folyamán is sok kör íródott le torka emlékkönyvébe. De e tény is építő jelleggel szolgálhat számunkra! Főleg akkor, ha beszariak vagyunk párkapcsolat kialakítása, létesítése szempontjából! Megtudhattuk, hogy némi maligán fokkal a szervezetünkben is van esély az ismerkedésre! Akár egy olyanra is, ami a házasságig fajulhat! 

Ha valakinél ez bekövetkezne, és eme verselemzés miatt szállt ivarszervébe a bátorsága, akkor viszonzásképp jól meg lehet hívni a lakodáréba! :) Szívesen várom a megkereséseket!

  A vers üzenete zárásképpen egy mondatban: Élni jó, hiszen semmi sem lehetetlen!