2011. december 31.

Mit hoz a jövő a tarot kártya szerint?

 A neten böngésztem az előbb és rátaláltam egy oldalra, ahol lehet jósoltatni magunknak. Az év utolsó napján, gondoltam teszek egy próbát. Az olvasottakat, pedig leírom, hátha nem lesz világvége jövő decemberben és akkor majd lehet análizálni az elmúlt esztendőt, hogy mi vált be a jóslatokból.

Tarot kártyával jósoltam magamnak és a kért 3 kártya kihúzása előtt a fejemben ez a kérdés cikázott: „Mi lesz velem és Zsenivel 2012-ben?”

 A 3 kártya más-más aspektusból mutatja meg a lehetőségeket számomra. A kihúzott kártyák jelentéseit leírom, hogy mindenki okuljon belőle: ha nem is volt jó az idei éved, még lehet a jövő éved jobb és kellemesebb, ha egy kis pozitív energiával indulsz neki. Erre nekem szerencsére rásegíthet az a jóslat, amit kaptam. (Igaz, hogy a neten jósoltattam magamnak, de ma annyira jól érzem magam, hogy elhiszem a jót, amit a sok 0 és 1 kidobott számomra.)

 

1. kártya – A kelyhek ásza

Ez mutatja a jelen helyzetet. S, hogy mit jelent?

  „Boldogságot, sikert, harmóniát ígér. Arra utal, hogy beteljesül a kívánsága.

 A tarotban az ász mindig a helyzetben, illetve a kérdezőben rejlő lehetőségre utal. Ez a lap a tervezéshez, a cél eléréséhez fűződik. Legyen nyugodt: jó úton jár, akár szakmai, akár magánéletbeli kérdések megoldásán fáradozik. Lehet, hogy tett néhány kitérőt, vargabetűt, amíg idáig eljutott, de most már a célegyenesben van: amire vágyott, amiről álmodozott, az hamarosan valóra válik. Nem mennyei mannaként pottyan az ölébe, hanem a múltbeli és mostani tetteinek gyümölcseként.

 Partnerkapcsolatában jelezheti ez a kártya, hogy rátalál végre az igazira. Amennyiben már megtalálta a boldogságot, és a szakmájában vágyik elismerésre, akkor ott teljesül a vágya.

 Eddigi ismeretei és tapasztalatai révén megtalálja azt a munkahelyet vagy vállalkozási formát, amiben tudása maximumát tudja adni. Természetesen az értelmezésekor figyelembe kell venni az ász előtti és utáni kártya jelentését is. Ha a másik 2 kártya is a sikert sugallja, akkor a beteljesülés nagyon közel van már.” – Nagyon közel lehet, mert jó kártyákat húztam! J

 

2. kártya – A nap

Ez világít rá az akadályokra.

  „Az életerő, a vidámság, az életigenlés, a vitalitás, a játékos élvezetek és az alkotókedv jelölője.

 Gondtalan időszak következik az életében, amikor végre felszabadul a nyomasztó terhek alól. Ez a megkönnyebbülés jó hatással van a hangulatára, javítja vállalkozó kedvét, tehát hamarosan újult erővel vetheti magát a teendőbe, akárcsak a hétköznapok apró örömeire. Szívesen fogadja a meghívásokat, rendez népes baráti összejöveteleket, örömmel veti bele magát a társasági életbe, mert egyszerre sok ember véleményére kíváncsi, hogy saját világlátását bővíthesse. A játék, a szórakozás fontos szerepet kap az életében, akkor is, ha az ilyesmit fölösleges időpocsékolásnak érezte. Felfedezi a közösségi élet örömeit, és megkísérelheti szerencséjét is, mert Fortuna a segítségére lesz. Az élet napos oldalán járhat a következő hetekben, nem kell tartania rosszindulattól, gáncsoskodástól. Ez anyagi gyarapodást is eredményez az erkölcsi sikerek mellett. Munkájában elismeréssel illetik, talán más, nagyobb beosztásba is kerülhet, … most tehetségének, képzettségének jobban megfelelő munkát kap.

 A magánéletében örömét leli a jótékonykodásban. Pártfogásába vesz elesetteket, és szívesen egyengeti a fiatalok (család, barátok gyermekeinek) útját. Párkapcsolata kiegyensúlyozott, ami a testi örömökben is kifejezésre jut. Szerelem, harmónia jellemzi, akár most bontakozik, akár már évek óta tart.”

 

3. kártya – A főpap

Ez a kártya mutatja a megoldást.

  „Jelentése is ennek megfelelő: a tanítás, tanulás, szellemiség, megvilágosodás mutatója.

 Nyilvánvaló, hogy változtatnia kell néhány dologban. Tervei megfeneklenek, ha hagyja, hogy a dolgok olyanok maradjanak, amilyenek. De azért nem árt az óvatosság, mert az ön által előidézett változások nem biztos, hogy abban a mederben maradnak, amit előre megtervezett. Most oda kell figyelnie az élet minden apró tanítására. Ha elég okos, tanulhat más kárából, és megőrizheti a nagyobb bajokat. Olyan kérdésekkel kénytelen foglalkozni, amelyek túlmutatnak a hétköznapokon. Mélyebb tartalmi összefüggésekre jön rá, és a pénzkeresés helyett a valódi elhivatottság érzése vezeti munkájában. Környezete tiszteli önt, de nem szabad, hogy önhitté váljon. Fontos az önfegyelem. Eddig alighanem túl idealista volt, fenntartás nélkül bízott az emberekben, a filozófiák igazságában és a törvényekben is. Azonban rá kell jönnie, hogy jóhiszeműségét sokan kihasználták, és az a jövő, amit ön képzelt, egyelőre olyan idealisztikus, hogy aligha valósítható meg. Ennek ellenére ne adja fel hitét, inkább nézzen körül a világban, és alakítsa a hétköznapokhoz saját belső értékrendjét, érzéseit.

 A magánéletben is erkölcsileg tiszta szeretne kialakítani maga körül. Helyes dolog, hogy nyitott a világra és apró gesztusokkal is tudatára adja mindenkinek, hogy megbízik benne. De azért legyen óvatos, ne adja ki a titkait avatatlanoknak, és ne fogadjon bizalmába olyanokat, akik erre méltatlanok. Mutasson példát, de ne szolgáltassa ki magát!”

 Én bizakodom és remélem, a ma bennem buzgálkodó rengeteg pozitív energia kitart a 2012-es év végéig! Lehet, bugyutaságnak tartod, amit olvasol, de én hiszem, hogy a dolgok fejben dőlnek el! Még ha van is néhány olyan nap, amikor ordítva rohannék ki a világból, hiszem, hogy az életem jobb lehet, ha tényleg elhiszem ezt.

 

2011. december 24.

Karácsony

 

 Karácsony este van. Pakolászok a holnapi utazás miatt. Anyuékkal megyünk öcsémékhez. Már túl vagyunk az itthoni ajándékosztáson, a rántott halon és az édességen is.

 Holnap hajnalban vonatra szállok az ősökkel és Budapestig meg sem állunk. Csak az nyugtat meg, hogy Zsenivel tegnap tudtam találkozni és kellemes körülmények között meg tudtam vele beszélni az elmúlt napok eseményeit is. És persze egy pohár forró tea mellett megajándékoztuk egymást. Tőlem egy asztali lámpát kapott Zseni én tőle egy fehér, kerámia fondü készletet.

 Ilyet, mint a képen! :) De tarozik hozzá még egy nagy kínáló tál is. Ha hazaérkezünk, akkor felmegyünk Zsenivel Natihoz és felavatjuk. Addig majd kitaláljuk, hogy sajtot, vagy csokoládét olvasszunk benne. Én sajt-párti leszek, mert gondolom mindenhol annyi sütemény lesz, hogy még adni is fognak belőle.

 Jó lesz végre egymást átkarolva egymás mellett ülni, beszélgetni. Akkor fogok teljesen regenerálódni lelkileg! Boldog leszek, ha újra egymás mellett lehetünk úgy, hogy nem kell figyelni, vajon észre veszik-e, ha megfogjuk egymás kezét, vagy megcsókoljuk egymást...

 Addig viszont ismét csak számolom a perceket, hogy találkozhassunk. Ez a számolás viszont örömteli. Akármennyi bajom is van, ő egy állandó és biztos pont az életemben. Még akkor is, ha ostoba módon kivonom magam egy időre úgy a forgalomból, hogy nem jelzem neki a szabadságolásomat.

 Mert ő egy tökéletes pár egy tökéletlen mellett. Ketten viszont remek párost alkotunk, kiegészítjük egymást. Más ilyen partnerről csak álmodik, én pedig sok-sok ideig hanyagoltam őt a lelki sebeim nyalogatása miatt!

Nem vagyok normális!

 Ezt szerencsére nem ezen a fórumon fogja megtudni! :) Már jól ismer és tudja, hogy ha egy bolondot kell keresnie, akkor nem a szomszédomba fog bekopogni. Bár ott is erős a konkurencia...

 Abbafejezem.

Szép ünnepeket mindenkinek! Legyetek olyan boldogok, mint ahogy én érzem magam az én szerelmem mellett!

Magányos karácsony?!

Ha azt látod, egyedül vagy a szobádban,
És kint már hull a hó,
Mindenki siet hazafelé a világban,
S megszökni volna jó...

De csukd be most szép szemeid drága,
Csak néhány pillanatra,
Ne is figyelj a kinti zűrös, zajos világra.
Csakis önmagadra!

Hallgasd meg, ahogyan a szíved dobban,
Minden pillanatban,
Ennyiszer gondolok rád most én is,
Hiszen Karácsony van!

Bogya Károly

2011. december 22.

Előkerültem

 Magányra vágytam.

 Napokig el voltam veszve. Hívtak, üzentek - feleslegesen. Ilyenkor nagyon utálnak engem, mert szeretnek, hiányzom nekik. Ők is nekem, de nem ebben a pár napban.
Egy barátnőmnél voltam fenn még az eltűnésem előtt, aki szintén mostanában élt át egy hasonló időszakot, igaz kissé más okból kifolyólag. Nem szimpátiából vonultam el. Önmagam miatt kellett ezt tennem.

 Mostanában sok embertől csak negatívumokat hallottam, és mivel eléggé bele- és átérző típusú ember vagyok, ezek engem is az depi partvonalára tudtak sodorni. És ekkor még nem is analizáltam a saját keserűségeimet, amelyek egy új dimenziót tudnak adni a letargiámnak.


 Szóval ott tartottam, hogy úgy éreztem, hogy (akaratom ellenére) átveszek egy-két-sok zsák terhet a vállamra, ami egyre nehezebb volt. Amikor ezeket a málhákat letettem a földre, hogy szusszanjak egy kicsit, akkor megláttam a saját terheimet, amelyek egyre csak nőttek a karácsony közeledtével.

 Ezek után úgy döntöttem, hogy egy pillanatra megállok és rendszerezem a dolgokat magam körül. Ez a rendszerezés sajnos egy hétig is eltartott, mert közbejött egy hülye betegség is. Úgy éreztem magam, mint 2005 nyarán, egy erdélyi kirándulás során, amikor egy hegy gerincén, a tűző napon, sapka nélkül több 10 km-t a hátunk mögött tudva túráztam és este napszúrással kerültem az ágyba (ezúton is köszi Laci! pedig szóltam neked, hogy a völgyben kellene menni, te szemét! :) ) Közepesen erős, migrén-szerű fejfájás gyötör napok óta, az elején vad szédüléssel és hányingerrel megspékelve (mint Erdélyben). A népektől nem kaphattam el semmilyen nyavaját, mert szinte nem is mozogtam közöttük a depi felé vezető sodrás miatt. Frontokra mérsékelten vagyok érzékeny, meg hát ez nem is front-típusú találkozás volt a fejemben. Maradtak tehát a lelki bajok manifesztálódása magyarázatul.

 Karácsony és lelki bajok. Ezek sajnos egyre gyakoribb párosítások legtöbbünk életében. Idén nekem is jutott ebből egy adagnyi. Ilyenkor sajnos nem tudok (pedig szeretnék, de mégsem megy) beszélni senkivel. Még Zsenivel sem. Ő pedig végigjárja a kanossza táncát a nyomorom körül. Ezek állomásai a  következők:
1. Lelki bajok megélése alatt nem vagyok elérhető semmilyen formában.
2. Ő keres engem, de nem talál.
3. Hív, de zéró a száma a fogadott hívásoknak.
4. Felhúzza a szemöldökét, de gondolja, hogy úgyis látni fogom azt, hogy keresett és jelzek neki.
5. Nincs jelzés. Nincs erőm hozzá. Sem.
6. Mérges rám, mert nem tud semmit felőlem.
7. Érzem, hogy mérges rám, de még mindig nem tudok kimenni a népek közé, mert nincs hangulatom és erőm hozzájuk. Így ővele sem akarok találkozni, mert nem akarom, hogy lelkileg lerongyolódva találkozzunk. Ez neki sem jó, de főleg nekem rossz. Maradok otthon.
8. Levelet ír, sms-t küld - szitkozódik, hogy nem érti az egészet.
9. Igaza van és csehül érzem magam, hogy ennyi gondot okozok neki. Még mindig nincs visszajelzés, mert nem vagyok jól. Most már miatta sem.
10. Aggódik és utálja a helyzetet, amit teremtettem.
11. Összeszedem magam annyira, hogy arcomra fagyott mosollyal tudjak végigmenni a városon, úgy hogy ha megállítanak, akkor elhigyjék a hazugságom: jól vagyok és tényleg klassz a karácsony és a többi buzi muszáj-ünnep. / kivéve az anyák napját! azt szeretem és értelmet látok benne. a többit tőlem ki is szedhetnék a naptárból/
12. Találkozom Zsenivel. Féligazságokat mondok neki a Poczok Free napokról és megnyugtatom, hogy rendben vagyok. Félig elhiszi a mondottakat, de nem kérdez tovább, mert az igazság másik felét ő is ismeri és rengetegszer rágtuk már át magunkat  rajta - keveset vagyunk együtt.
13. Megnyugszik, megnyugszom. Újból rájövök, hogy ha előbb találkozunk beszélgetni, egymás szemébe nézni az rengeteg erőt ad a hétköznapi és nem hétköznapi erőpróbák leküzdésében.

 De valahogy mégsem érzem jól magam. Pedig, ha belegondolok olyan sok okom nem lehet panaszra, hiszen Zseni létezik és szeret. Ezt a nyomott agyú, kusza lelkű, nem fiatal figurát, aki már nem tudná mással elképzelni az életét.

 Amikor viszont azt álmodom, hogy együtt készülünk a karácsonyra a saját lakásunkban, amikor sütemény és fenyő illata keveredik az orromban, amikor csillogó szempárba nézhetek, aki mosolyog rám, mert lisztes az orrom hegye, amikor együtt készítünk a fára saját díszeket és közben nem a halálig ismert és plázákban non-stop játszott dallamok helyett, dafke Vivaldi szól nálunk... az valami fantasztikus!
Amíg fel nem ébredek. Olyankor viszont nem jó.

 Amikor anyám egy ritka béna képet vetet le velem a polcról öcsémék részére karácsonyra, és a funkció és szépség helyett kicsinyeskedik az ára felett és rosszul dönt a kedves terelgetés ellenére, az sem jó.
 Amikor elmondja ötletét, hogy idén nem állítunk fát, mert úgyis tesómékhoz megyünk Pestre több napra és úgysem leszünk itthon, az sem jó.
 Amikor tudom, hogy 25-én találkozni kellene Zsenivel és átadni neki az ajándékát nem tudom, mert családlátogatunk, az sem jó.
 Amikor eszedbe jut, hogy már második éve nem tudod elvinni a kedvesedet abba a pilisi szállodába, amit még a találkozásotok első nyarán kiszemeltél és amit megérdemel, a béna kisváros helyett és idén is külön kell karácsonyoznotok, az sem jó.
 Ésatööbi, ésatöbbi, ésatöbbi.

 A szívem boldog, de az agyam mégsem nyugszik. Besokallt. Leégett egy relé, aminek cseréje több napig is eltartott. Most már képes vagyok újra felvenni a "jól vagyok" álarcot. Jól csak Zseni mellett leszek. Ő az én gyógyszerem.

 

 

2011. december 8.

Új külső - átmenetileg

Az előző külsőt átmenetileg le kellett vennem, mert egy kissé zilált lett. Néhány html kódot rossz helyre tettem és emiatt kicsit összezavarodott a progi, mint vasorrú bába a mágneses vihar idején...
 Persze biztonsági mentést a kódról előtte nem végeztem, mert bíztam magamban. Rosszul tettem. Mindegy. Majd rendbe teszem a dolgaimat. Szeretnék egy karácsonyi kis pluszt is adni a blognak, illetve összegereblyézni a maradékokat, amiket épségben hagytam a kódban.

Addig is itt van egy kis keleti hangulat. Stílusra pont olyan, mint én: egyszerű, de szép :).


 A probléma hatványozásán még dolgozom. :) 

Türelem blogot terem!

2011. december 6.

Jöjj el kedves

 Mennem kell ügyintézni a városba, de előtte mindenképp szeretnék Boldog Mát kívánni! Az előbb láttam a főúton elhaladni a Mikulást egy lóskocsin. A gyerekek biztosan megvadulnak, ha meglátják, hogy a mai nap már a hatodik Mikit látják. A kocsi csilingelt, a Miki integetett és szaloncukrot dobált a népeknek.

Kedves ötlet.

 Ahogy a Zseni által küldött emil is, ami már kétszer nem érkezett meg, pedig sms-ben jelezte, hogy kapok tőle a mai napra való szeretetteljes alkalommal valamit. Izgatottan várom a valami megkapását!

 Remélem valami ilyesmire gondolt!

 Vagy ilyesmire:

 Persze közös használatra gondoltam! :) Ha csak egy puttonyt kapok a hátamra, mert van egy kis pocakom, hát valószínűleg a fejére fogom húzni, majd feladom az Északi Sarkra az én Szerelmemet!

 Jöjj el kedves Mukulás! Minden gyermek lárva vár...

"Egyébként a hulla az egy selymes fehér hó?"

 

2011. december 5.

Munka van meg hátfájás

 

 Most sokalltam be. Sokadszorra a mai nap. 

 

Elegem van már a bér dolgozatírásból! A határidő a nyakamon van, meg hát ugye munka nélkül most elvileg mindenre ráérnék... De kaptam egy új megbízást is. Ennek örülök, csak a rohamtempónak nem. Összecsaphatnám egy 2-es szintre, de akkor nem kapnék újabb megrendeléseket, így jól kell megcsinálnom. Csak az a baj velem, hogy el tudok egy-egy mondaton pöcsölni akár negyed óráig is. A téma gazdasági, úgyhogy rengeteg szakszót kell a vállalatgazdaságtan, a statisztika, mikro- és makroökonómia órák emlékeiből összegereblyéznem! 

 Eközben pedig a torkom úgy kapar, mintha egy jó nagy darab szőröshátú szalonnabőrrel küzdenék a gigámban. Hogy mi? Hogyan jutott eszembe a szalonnabőr? Elmondom. Falun ez a torok kéményseprője és nem a Negro. :) A falusi öregek viccesek. 
 A hátam be akar szakadni. A hasam nem akar horpadni. A fejem is fájt déltől este hatig. Csak a baj van most velem!

De a legborzasztóbb mégis az, hogy Zsenivel nem tudtam találkozni, miután végzett a munkahelyén. Persze áltatom magam, hogy a nyavajáim miatt nem lettem volna jó társaság, de ez hülyeség! Én még betegen is viccesebb és érdekesebb vagyok, mint sok (nem) más ember!

De tényleg! 

Egyenesedjen ki a görbült hátam, ha nem írok igazat! :)

 

Remélem még ezen a héten befejezem mindkét remeket és csak Zsenié lehetek! Meg persze ide is jövök, egy-egy írásba torkolló szemkorbácsolás erejéig!

Csókcunami a blogolvasóknak! (aki igényli persze így virtuálisan)

Szeretlek Zseni!

Enter

Döglött legyek szeretettel

 

 A cím egy kissé félreérthető. :)

De már láthatod is, hogy mire gondolok! A Chemotoxot életigenlésben kevéssé támogató apró, szárnyas kis állatok következnek képdráma formátumban! Ez a legkedvesebb fekete humorú képsorozat amit eddig láttam! 

Fogadjátok sok szeretettel!
Nehogy elátkozzatok emiatt a pár kép miatt és én is 
DÖGLÖTT LEGYEK!

 

 

2011. december 1.

Szia Tucat! :)

Ha téged látlak a földgömbömön forogni, akkor szép estét!

Ha nem, akkor is!

Itt a dér!

 Itt a tél dér!

 A hajnali fagyok miatt gondoltam, hogy az igazi otthon ülős, monitor arcú népeknek nem árt tudni, mi is folyik tőlük két méterre, az ablakon túli világban.

 Nekik jelentem, hogy hideg van! Még nem az a fenékbefagyós, lehellet leesős zimankó, de azért ezt már lehet utálni. Utálom is. Viszont egy skandináv hobbi fényképész nagyon szép képeket készített a maga körül tapasztaltakról. Ezekből a képekből mazsoláztam ki két érdekeset.

 

 Itt még jó az idő. A bácsi azon gondolkodik, hogy mit is felejtett el.

Ja, hazamenni! Haza akart menni a jó meleg kandalló mellé! Most viszont már azon gondolkodik, hogy hol is lakik.

Szép telet!

A tegnapom

.

Befejeztem pályafutásomat az előző munkahelyemen.

 Korábbi bejegyzésemben jeleztem, hogy minimális kipihentséggel és nulla jövőképpel kezdtem el a napomat. 3 kolléganőm is hasonlóan ébredt és szintén csak nyomokban volt jó kedvünk.

 Dél magasságában azonban az egyik kolléga félrehívott, hogy beszélgessünk. Korábban megkért, hogy segítsek a projektjében, mert nagyon elúszott és sürgeti az idő. Lenne némi adatbeviteli munka. Két heti meló, amiben segíthetnék. Van egy béta verziójú progi, amibe fel kellene vinni kb. 100 oldalnyi anyagot és ha van időm és kedvem akkor nagyon megköszönné a segítségemet. Segítettem. Három és fél nap alatt a két heti munkát lezavartam. Komolyan! A kolléga csak ámult. :) Kérdezte, hogy ezt hogyan sikerült megoldanom. Mosolyogtam és azt mondtam neki, hogy az adminisztráció a véremben van. Meg hát diplomám is van arról, hogy minden ügy elintézésre alkalmas vagyok. HR-esként azért nem árt, ha pörögni tud az ujjam a klaviatúrán...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...