Ismét a humor legjei között csemegézek. Van szerencsére lehetőség a válogatásra, hiszen remek humoristáink, parodistáink vannak, voltak, akiken egy generáció nőtt fel és közben tudott saját maga kifigurázásán nevetni.
Lássuk a csemegézés eredményét!
11 - Ványadt Bácsi - Alfonzó, Szemes Mari, Raksányi Gellért, Kovács Zsuzsa
...Ejjj, Galambocskám! Galuska, Galagonya, Galambocskám, ha megélhette volna!...
12 - Rőzsa Sándor - Hofi Géza
...szóval, aszondja kend nekem, hogy BAKFITTY?!?...
Sajnos, csak 3 részben található fenn a neten. Idelinkelem a másik két rész elérhetőségét:
Rőzsa Sándor 2; Rőzsa Sándor 3
13 - Van benne(m) valami - Gálvölgyi János
...Tehát nem élőlényes, híres, már híresen nem él, nem élt ő már, de fogalmam sincs, hogy ő híres élőlény volt ...
14 - A három nővér - Márkus László, Körmendi János, Haumann Péter
...Istenem! Mennyivel különb az aki dolgozik! Mint, aki délben ébred, az ágyban kávézik és vagy 2 óra hosszat öltözködik. Jujj, de borzasztó!...
15 - Táncshow - Antal Imre és Kudlik Júlia
Antal Imre és Kudlik Juli bemutatja fergeteges tánctudását a néptánctól a balettig
rossz a képminőség, fekete-fehér, de azért szerethető
+1 Macskaduett - Hofi Géza, Koós János
...szaladjunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! Akkor, rohanj Te!...
Hogy miről is szólt a dráma?
Kettejük viszonyában a külső események hatására áll be döntő változás, amikor a férfi mások befolyása alá kerül, s egy darabig elhiszi, ő is lehet ember, és nem "húgyagyú". Lelkesedése agresszivitássá torzul, de csak addig, amíg elő nem jön be belőle a gyermeki én, amely a katonásdit otthon, kis játék katonákkal műveli csak. A nő ezt a helyzetet már könnyen kezeli, de felismeri, hogy a külvilág nehezen fogadja el azt, aki más, így menteni akarja életüket. Terve azonban kudarcba fullad, s egy kétségbeesett pillanatban csak egy megoldás látszik elfogadhatónak..."
Egy kicsit úgy éreztem magam, mintha nem is mi lennénk a vendégek. Mintha mi élnénk együtt és Nati jött volna hozzánk vendégsébe. Örök hála neki, hogy nem a külsőségek számítanak neki, hanem a lélek. Nekünk pedig van lelkünk, és az enyém nem olyan rossz, mint amilyet a zord külsőm takar. A lelke, pedig olyan, mint egy gyémánt, amit a napsugár cirógat.
Egymás karjaiban nagyon romantikus volt! Ő számomra egy sziget, ahol nincs rohanás, ahol az idő is megáll, ahol csak mi ketten vagyunk és mi ketten számítunk. Néztünk fényképeket, amik egy tengerparti nyaraláson készültek. Csodaazép helyeken járt és irigykedéssel néztem az emlékeit arról a nyárról. Ugyanakkor boldogsággal töltött el a tudat, hogy ő már járt ezeken a helyeken. Megbeszéltük, hogy amint lehetőségünk lesz rá, mi is elutazunk a tengerhez. Lehet, hogy már unalmassá válik lassan, hogy mindig azt lehet nálam olvasni, hogy mennyire vágyom a tengerhez, de aki még nem látta, annak ez megbocsátható. Első nagy szerelmemmel a Tátrába mentünk kirándulni első alkalommal, amikor külföldre mentünk. Gyönyörű volt! Én ott úgy éreztem magam, hogy igen, ez az a hely, ahol le tudnám élni az életemet. Volt egy olyan kósza gondolatom is, hogy el kellene vesztenem az útlevelemet, hogy még tovább maradhassak ezen csodás hegyek között. Persze nem vesztettem el "véletlenül" az okmányaimat, de a természet hihetetlenül le tud nyűgözni a mai napig is. Lehet, most ezért van nálam ez a becsípődés a tengerrel.
Ekkor jött Csongitól az ötlet: menjünk el együtt mulatni. Egy haverja aznap este fog zenét pörgetni. Kis tanakodás után rábólintottunk. Ezek után telefonált egyet. Szólt hogy menne egy kisebb csapattal megnézni őt és persze csinálni a hangulatot. Csak ezután jöttek a részinformációk, amiktől már nem is voltam annyira elkötelezve a buli iránt. A parti Cegléden lesz, ami sacc/kb. 75 km-re van Pesttől és Breakbeat, Drumm n' Bass lesz játszva. Hallgattam mindkét stílusban már zenéket, de nem kezdtem el valahogy mégsem ujjongva ugrálni. DB-ből vannak kedvenceim, akiket szívesen hallgatok (Pillform, Ben Sage, Klute, High Contrast, Logistics...), de nem kívánja a szervezetem minden nap, hogy szóljanak. DB-ből csak Hugi révén hallottam jóságokat. Szerencsére jó ízléssel lett megáldva zeneileg és nem kergetett eddig az őrületbe a mindenféle stílusokat megmutatva nekem. Viszont az asszem már tendencia, hogy a két stílust, ha vidéken játszanak, akkor mindig egy darabolós sz*rrá válik a Dj-k keze között a parti. A másik dolog, ami miatt nem igazán örültem az utazásnak, az pedig az előző nap végigszenvedett 2 órányi (80km) buszos zötykölődés. Ezt aznap nem szerettem volna megfejelni még 150 km-rel, aztán ugye hazafelé ismét nem a csillagkaput vettem igénybe... Na, mindegy! - gondoltam. Hugi miatt megyek én is. Gyors összekaptuk magunkat. Műgonddal belőttem én is a sérót, hogy ne menjek putrisan a népek elé... :) Öcsém sajnos nem tudott velünk jönni, mert másnap hajnalban kezdte a műszakot :(, pedig de jó lett volna, ha eljöhetett volna!
tortán (mindenki számos gyertyákat szeretett volna, de nem volt a cukrászdában) már meghozta a jó hangulatot ismét. Hugi nem hitte el, hogy a gyertyák így ellepik a torta tetejét! Azok elfújása után képes volt leellenőrizni a darabszámot, mert sokallta. Hát, bizony kapott egy tortatetőnyi gyertyát is, ami nem volt kevesebb 26-nál. De azzal nyugtatgattuk őt, hogy a hivatalos szülinapja csak kedden van, ezért az egyik gyertya végéből lecsíphet egy kicsit. Meg aztán a vonaton még keddig utazhat 33%-os jeggyel:). Ennek a későbbiek folyamán nagy jelentősége lett! A torta is nagyon finomra sikeredett! Klasszikus csokitortának kinéző ízzuhatag volt! A torta után és az ismételt koccintás után bementem a szobájába, hogy előkészítsem az ajándékát. Egy képet festettem neki üvegre. A képen egy amerikai rajzfilmfigura látható. Nevezetesen Betty Boop, akiről utoljára úgy 15 éve láttam a tv-ben rajzfilmet a c.networkön. Majd keresek róla animációt és beteszem az érdeklődőknek a jövő heti animáció ajánlómba! Szóval ez a figura egy olyan nő, aki mindenféle veszélyes kalandokba keveredik, de a nőiessége mindig kihúzza a pácból őt. Most Hugi őrá van kattanva be jól :) Hát megkapta tőlem, de nem akármilyen módon. Az egyik boltban láttam egy képet, amibe bele voltak ledégők aplikálva. A képet szétgyógyítottam és egy új háttér elé betettem az üveget, amire megfestettem a hölgyeményt és teleszórtam "ékkövekkel", meg aranyporral, hogy még vadítóbb legyen a látvány. Betty fejére festettem egy fejpántot is, amit az 50-es években viseltek a táncos hölgyek. A fejpántra és Betty egyik kezébe tollakat ragasztottam, mint egy szimbolizálva a korabeli strucctollas legyezőket. A ledeket áram alá helyezve vártam, hogy Hugi előbukkanjon a konyhából a többiekkel. A ledek pulzáló fénye diszkóhangulatot varázsolt a szobába, de az ajtót magam mögött behúzva rejtettem ezt el. Az ajtó előtt néhány kedves szót mondtam Huginak és az egybegyűlteknek, majd óvatosan belöktem az ajtót, hogy látszódjanak a fények. Aztán jött mindenki felől a WOW! és már kezdtem büszke lenni magamra :), de aztán beengedtem a tömeget... Hugi elájult, amikor meglátta az ő Betty-jét.
Itt a képen még félkész állapotban látható, de sajnos idő hiányában (és mivel szita aggyal rendelkezem el is felejtettem volna) nem sikerült egy végleges verziós képet okoznom. :((((
Egy házról álmodoztam A-val ma délután. Egy közös házról, amihez járulékos dolgokat kapunk ajándékba. Ilyenek például: 
.jpg)
A kép jól mutatja, hogy milyen mélységből tért vissza ez a nagyszerű hangú énekesnő. Az új albuma az 
Egész nap rohantam szinte. Csak három alkalommal sikerült szusszannom egy kicsit. Először a suliban, amikor is rohantam az angol vizsgára. Reggelről még rohantam a piacra a mai kajához kellett bevásárolnom. Remek volt látni reggelről az alkoholistákat, akik még a reggeli csípős hideg ellenére sem voltak teljesen képben. Ilyenkor, amikor csúszik az út, nem negedem ki anyuékat a boltba, mert képesek és az első adandó alkalommal leszúrnak egy tripla rittbergert! Tehát a hajnali bevásárlás a nyakamba szakadt, de legalább megittam a reggeli kávémat! :) Piac, kóristák, kávé után mehettem suliba. Necces volt, mert kb. 12 perc alatt kellett megtennem a min. negyed órás utat. Persze nem késtem el, csak sietnem kellett. Utálok rohanni. Nem szeretek az utolsó percben beesni sehová sem, de az elmúlt időszak nem ezt igazolja rólam. Úgy tudtuk, hogy ma szóbeli is lesz, de csak írásbeli volt, amit viszonylag jó kedélyállapotban sikerült megírnom. Lassan már vizsgadrukk tűrő leszek ismét. Legutóbb a főiskola utolsó két évében voltam ennyire nyugodt a vizsgáim előtt. Volt tétje akkor is (pl. félévente 120eFt), de nem stresszeltem annyira rá a megmérettetésekre, mint az első két évben. Szóval levizsgáztam, majd a téli szünet élményeit összefoglalva és a szeretek és szeretnék közötti különbséget tanultuk meg, aztán el kellett jönnöm, mert apumank el kellett menni egy receptjéért a háziorvosához. Lassan egy hónapja, hogy kórházba került egy agyi ér rög általi elzáródása miatt. (húú, de hülyén fogalmaztam meg!:) Hosszú, de a lényeg az, hogy egyben van és a héten Pesten meg kell műteni a nyaki ereit, egyébként ... szóval, miután hazajött a háziorvos és a neurológus főorvosnő is írt fel neki egy halom gyógyszert, amit már egy hónapja szed becsülettel. Csak a két oldal között a kommunikáció elégtelen volt és emiatt egy hónapon keresztül a mind a két fél által felírt vérhigító tabikat beszedegette. A fent említettek miatt, sajnos DUPLA adagban. Erre ma derült fény, amikor elmentem a háziorvoshoz, hogy "hello, lemaradt egy recept a szórásból! a múltkor egy gyógyszerrel több volt kiváltva..." Az asszisztensnő vette észre, hogy dupla adagot szedett apu több, mint három hétig. Ha ma nem megyek hozzá, akkor ez ki sem derül, mert nem volt semmiféle kommunikáció a két fél között, azok után sem, hogy a zárójelentés adatai már régen a gépben voltak a háziorvosnál. Többször volt itthon rosszul, csak úgy, minden előzmény nélkül. Viszont apu nem panaszkodott semmire, pedig a kórház óta elég nagy parában van. Az asszisztensnő mondta, hogy gyomorvérzés és egyéb ilyen jóságok jöhetek volna elő, ha később megyek.
