Tőled szép a világ

Boldog pénteket!

Válaszvers Tucatnak

 Eljött az idő!

Megírtam a válasz verset! Csak haloványan merem megjegyezni előtte, hogy sorai száma is épp egy tucat! Nincsenek véletlenek!

 Tucat incselkedése

Tűzhelyeden a gáz nagy lánggal ég,
S a fedő alatt forr, lobog az illúzió.
De ha jó acélból készült a fazék,
Falát nem repeszti meg a fúzió.

Lassú tűzön nem ég meg az étel,
A tapasztalt, öreg kukta tudja jól,
Ezért hát sosem siet az ebéddel,
De féltő gonddal a tűz fölé hajol.

A láng felett forró étel nem káprázat:
Fehérjék vegykonyháján lobban az.
Édes illata felszáll, betölti a házat,
S az éhezőtől messze száll a panasz...

De már elpihentek kicsik és nagyok,
Hisz hajnalórán nem főzni, aludni jó.
Neked most én is csak ennyit hagyok,
Maradok még csetlő-botló, idétlen illúzió. :)

  Válaszverset írtam neki is. Ez az adok-kapok játék a versekkel nagyon tetszik! :)

 

Játék ebéd előtt

Játszol-e még velem?

Ujjad köré tekersz,

Felhők közé dobsz,

Kedveskedsz nekem.

Gőzölögve várhat

Raguleves a tálban

Kanál, kés az asztalon

S az illat is szállhat

Csak egy kicsit várok rád

Míg megszólal a harang

Rögtön felém szaladsz,

Hisz én vagyok a déli báb!

 Remélem e tucatnyi sortól jobban leszel és a láz helyett más ráz majd! (máris pirulok, bár nem láz miatt)

Reccs

Verses mese rímdráma van kibontakozóban.

Egy újabb etap következik. Bár én már 2x kimaradtam a körből! Pótolnom kell a lemaradásom! spaxel verse jöjjön először. A válaszvers a kép után rögtön!

Re-válaszvers                                          

Amint engednéd fognám a kezed                  
mikor ébrednél már repülnék Veled                 
s mikor izét érzed ennek                            
a cukor méz csak keserű lehet                     

higgyél nekem                                         

Nem félni a szótól                                      
soha bánni a tegnapot s jelent                     
fogadni mindazt ami pótol                            
mindent Neked                                         

soha meg nem unom                                 

Mit Te adsz nekem                                   
keresni ami jó Neked                                
mit letenni csak tudok                               
soha el nem múlón                                   

erRe Válaszvers

juharszirup szavak, kedvesek

mint mikor a szél átölel,

körbetáncol, rám mosolyog,

elringat majd felemel

 

hiszek neked

 

a tegnapi szavak a tegnapé

a vágy viszont ma is a régi

megtalálni elveszett felem

kiben a jó nem földi. égi.

 

most már tudom

 

aki keres megleli Őt

s Ő boldogan eljön majd érted,

ám életem egy géniuszé lett,

míg szívem dobban. ugye érted?

 

Hiába...

... beszéltünk meg mindent, amit lehetett, én bennem mégis van egy kis aggódás. Persze alapjába véve az optimizmus és a szép jövőbe vetett hit köt gúzsba mostanában, de azért mégis csak ide került a mondatba az a hülye "de".

 Hétvégén elutazom egy volt fősulis osztálytársamhoz, aki egyben nagy jó barátnőm is. Tud Zseniről is. Ez jó érzés, mert nem kell neki hazudnom, hogy miért nem nősültem meg és miért nem szaladgál már vagy 5 pulya körülöttem.
Meg kell beszélnünk egy fontos dolgot. Mégpedig a munkanélküliségem és azt, hogy ebben ő mit és hogyan tudna segíteni. Ennek egyik folyománya az lenne, hogy át kell tennem a székhelyemet vagy Budapestre, vagy Hatvanba.

 Hurrá, hurrá! Lehet, hogy rendes munkám lesz végre? Viszont Zseni gondot okoz a lelkemnek. Mi lesz velem, ha itt kell őt hagynom? Őt sajnos nem pakolhatom be a táskámba. Neki itthon kötelezettségei vannak, amiket csak úgy, az én kedvemért és a bizonytalanért nem szabadna itt hagynia. Sajnos keveset találkozunk mostanában - bár azok meghittek és tartalmasak - és attól tartok, hogy ha úgy alakulna, hogy költöznöm kellene, akkor a szívem szakadna meg miatta! Viszont ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk, valószínűleg - ha más lehetőség közben nem adódik - mennem kell.

 Jobban átgondolva, mi már mindent megbeszéltünk és emiatt aggódásra sem lenne okom. Akkor mégis min agonizálok? Hát, a nyomott agyamon! Szegény Zseni tudja, hogy mennyire borzalmasan éltem meg egy időben, ha el kellett válnunk. Úgy érzem most is hasonlóan rossz lesz és talán ettől félek. Amikor elváltunk, szinte fizikai fájdalmat okozott! Másnap, amikor találkoztunk a szemem könnyes lett, hogy végre újra láthatom.

 Félek egy kicsit az elválástól, mert sok időt külön még nem töltöttünk el. Várom viszont az új lehetőséget és felvillanyoz, hogy akár még bármi is lehet! De egy biztos: valami változás lesz! Majd kiderül.

 Hogy mi lesz ebből!?

Mit tehettem volna? - Reblog

 Egy kedves közös ismerős a blogom révén - akinek ezúton köszönöm a megtisztelő bizalmat és a klaviatúra helyes sorrendben leütött billentyűzetébe vetett hitét - beajánlott engem egy weboldalra, ahol kibonthatom szárnyaim a múzsa csókja után.

 Ez volt annak a levélnek a tartalma, amit ma délután kaptam és olvastam. A levél írójának felkérésére még nem mondtam bizonytalan igent, határozott talánt és ellenszenves nemet sem. A blogján megjelent legutóbbi versére viszont küldtem egy válaszverset. Ha ez tetszik neki, akkor rábólintok a felkérésre és publikálok verset, novellát, képet és képtelenségeket, ami éppen foglalkoztat a levélben jelzett blogra, melynek neve: Kéznyomok.

 A blogon olvasható vers így szólt (a címre kattanva elérhető a blogoló oldala):

 

Mit tehetsz

 

Megfogni egy tócsát

felemelni az eget

felforralni a forrást

jegelni a jeget

 

ezt mind megteszed

 

felemelni az űrt és

betölteni a teret

visszahúzni a múlást

az órákba tört tűnést

 

soha nem teheted

 

add hát amid van

töröld a nincseket

tér és idő között hal –

tedd elé kezed

 

 A válaszom versben fogalmaztam meg. A következő pár sor az én lelki állapotomat tükrözi, miközben a verset tükrözi.

Válaszvers

Repülni fogott kézzel
átlátni a testen
cukrot keverni a mézzel
meglelni mit nem kerestem

csak miattad tudom

Félni a kiejtett szótól
megbánni a tegnapot
menekülni a jótól
többé már nem fogok

soha meg nem unom

két szemed tükrét nézni
a föld felett lebegni
az életet végre élni
s a jövő emlékeit szeretni.

 

 

 Kíváncsi vagyok, hogy a versíró-blogoló milyen véleménnyel lesz fenti soraimról és persze nagyon várom titokzatos (vagy tán mégsem? :) ) olvasóm kritikáját is, hogy érdemes vagyok-e kéznyomot hagyni egy másik fórumon is.

 És persze nem akarom kettejüket kiközösíteni a tekintetben, hogy csak tőlük várok észrevételt. Írjon bárki nyugodtan. Szívesen fogadom a kritikát. Persze csak a jókat :).

Csak vicceltem.

Jöjjenek az őszinte kritikák is! Legfeljebb én is küldök majd a feladójának csúnya, meztelen nénis képeket. Vagy ezt már elsütöttem volna valakinek, mint félelmemet, hogy valaki majd dühében így hackeli meg az oldalam? :)

 Dézsa vű

:)

Eljött az új év! BÚÉK be!

 Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!

Remélem, mindenki álma valóra fog válni a 2012-es évben!

Virradjon rád szép nap,
köszöntsön rád jó év,
kedves hajlékodba
költözzön a jólét.

A lelkedbe boldogság,
a szívedbe béke,
ezt kívánom neked
a következő évre.