Egy kedves közös ismerős a blogom révén - akinek ezúton köszönöm a megtisztelő bizalmat és a klaviatúra helyes sorrendben leütött billentyűzetébe vetett hitét - beajánlott engem egy weboldalra, ahol kibonthatom szárnyaim a múzsa csókja után.
Ez volt annak a levélnek a tartalma, amit ma délután kaptam és olvastam. A levél írójának felkérésére még nem mondtam bizonytalan igent, határozott talánt és ellenszenves nemet sem. A blogján megjelent legutóbbi versére viszont küldtem egy válaszverset. Ha ez tetszik neki, akkor rábólintok a felkérésre és publikálok verset, novellát, képet és képtelenségeket, ami éppen foglalkoztat a levélben jelzett blogra, melynek neve: Kéznyomok.
A blogon olvasható vers így szólt (a címre kattanva elérhető a blogoló oldala):
Mit tehetsz
Megfogni egy tócsát
felemelni az eget
felforralni a forrást
jegelni a jeget
ezt mind megteszed
felemelni az űrt és
betölteni a teret
visszahúzni a múlást
az órákba tört tűnést
soha nem teheted
add hát amid van
töröld a nincseket
tér és idő között hal –
tedd elé kezed
A válaszom versben fogalmaztam meg. A következő pár sor az én lelki állapotomat tükrözi, miközben a verset tükrözi.
Válaszvers
Repülni fogott kézzel
átlátni a testen
cukrot keverni a mézzel
meglelni mit nem kerestem
csak miattad tudom
Félni a kiejtett szótól
megbánni a tegnapot
menekülni a jótól
többé már nem fogok
soha meg nem unom
két szemed tükrét nézni
a föld felett lebegni
az életet végre élni
s a jövő emlékeit szeretni.
Kíváncsi vagyok, hogy a versíró-blogoló milyen véleménnyel lesz fenti soraimról és persze nagyon várom titokzatos (vagy tán mégsem? :) ) olvasóm kritikáját is, hogy érdemes vagyok-e kéznyomot hagyni egy másik fórumon is.
És persze nem akarom kettejüket kiközösíteni a tekintetben, hogy csak tőlük várok észrevételt. Írjon bárki nyugodtan. Szívesen fogadom a kritikát. Persze csak a jókat :).
Csak vicceltem.
Jöjjenek az őszinte kritikák is! Legfeljebb én is küldök majd a feladójának csúnya, meztelen nénis képeket. Vagy ezt már elsütöttem volna valakinek, mint félelmemet, hogy valaki majd dühében így hackeli meg az oldalam? :)
Dézsa vű
:)
nem vagyok nagy versrajongó, de tetszik, főleg az első 4 sora =) hajrá, írj csak.
VálaszTörlésCsak jó kritikákat? Oké. Jó ez a vers.
VálaszTörlésCsak vicceltem.
Nyugi, csak tréfáltam, amikor azt mondtam, hogy csak vicceltem.
Szeretek viccelni, és a blogod alapján te is kedveled a tréfát.
A vers? Azt hiszem, értem: a párkapcsolat(od) bizakodó himnusza, és boldog helyzetjelentés is egyben. Nem szeretném illúzióba ringatni magam (;)), ezért azt mondom, nem csak az első négy sora jó, bár kétségkívül az ezekben rendszerré kapcsolt metaforák a legvonzóbbak a számomra is. Ízlelgettem is a cukrozott mézet, amely ellen a fogyasztóvédelem hajtóvadászatot szokott indítani a piacokon, de a lélek táplálékaként csakugyan fenséges az. Kár, hogy sokan nem férnek hozzá egy egész életen át. Azt azonban szívesen vitatnám, hogy olyasmit találsz, amit nem kerestél. Vagy, ha mégis, akkor nem világos, hogy mi az. Megjegyzem, nem vagyok párkapcsolati szakértő, ezért könnyen a naivság vádja érhet engem emiatt. :)
a válasz az eredeti versre írt kommented alatt.
VálaszTörlésnahát Kollegák... elkápráztatnak menten. =)
VálaszTörlésRe-válaszvers
VálaszTörlésAmint engednéd fognám a kezed
mikor ébrednél már repülnék Veled
s mikor izét érzed ennek
a cukor méz csak keserű lehet
higgyél nekem
Nem félni a szótól
soha bánni a tegnapot s jelent
fogadni mindazt ami pótol
mindent Neked
soha meg nem unom
Mit Te adsz nekem
keresni ami jó Neked
mit letenni csak tudok
soha el nem múlón
Őrült vagy! :))))
VálaszTörlésHamarosan Re!
Tucatnak - is.
VálaszTörlésNem, nem voltál Te otromba! Azt hiszem én. De nem igazodom el teljesen - talán csak éppen alig - a Ti nekem tetsző - világotokban. Kevesebbet kellene beszélnem. Legalábbis, míg meg nem értettem. Elnézést.
Hé! Megállj!
VálaszTörlésMit érzek? Égett fogzománc szagot?
A fűrész tán terád is tejhabot csapott?
Dehogy vagy otromba, csupaszív legény!
S nékem is csak szavam, nem lelkem kemény!
Jer vissza, kérlek, és ülj le közibénk!
Ne hidd hogy e világot csak te nem ismered!
Hogy minden oly egyszerű, rég' mi is azt hivénk,
Jöjj, hadd kergessük az illúziót együtt veled!
Én ilyen vagyok, te olyan, sértődésnek helye nincs!
A láncfűrész pihen. Nézz rám, mosolyod drága kincs! :)
oké! Persze, hogy maradok :)! És senkire se haragszom! Az ilyesmi bennem nem szokott lakozni - megbántani még kevésbé lehet és nem is akarok!Keblemre Tucat!!!:):)
VálaszTörlésHú! Akkor a keblemre öleléssel várok míg felgyógyulsz!
VálaszTörlésDe nagyon köszönöm, hogy nem félsz tőlem - még éjjel sem...:)
Hát az emailt elfeledtem. Megnézem és válaszolok!
VálaszTörlés