2012. március 12.

Hülye tyúkok!

Hülye tyúkok!

 Félreértés ne essék! Nem a csajokat piszkálom! Csak az átkozottan magas tojás árak miatt vagyok kissé feszült. Ma be lett fizetve csekkeken 80eFt, ami eléggé meredek. Ehhez persze hozzá kell tennem, hogy nem véletlenül ennyi. Az éremnek, illetve a csekkeknek két oldala van. Van ugye az árny oldala és van a bérny oldala, hiszen, aki Á-t mond, mondjon B-t is.
 A kellemesebb oldal a bérny oldala:
- Takarékoskodunk a villannyal. Feleslegesen sehol sem ég a lámpa. Nem mikrózzuk reggelente a hideg zoknit, mielőtt felvesszük. Nem áztatom csodás testem (miért a bálna is egy csodás állat!) habok között hetente 1x. ezt már  csak havonta 1x teszem meg. A többi alkalommal zuhanyzok :P. Anyu új barátnője Mosó Masa is A++ kategóriás és harmad annyit fogyaszt vízben, energiában, mint a régi.
- A fűtés szabályozható, bár lakótelepi lakásban élünk. Mivel földszinten lakunk alulról geotermikus energiát kapunk. Nem kell görcsölni a béna szomszédokkal, akik nem fűtik ki alulról a lakást. :) Mert itt bizony az egyik lakógyűlésen P úr ezt kifogásolta. Szerinte ezért olyan magas a fűtés és melegvíz díja. Nálunk ilyen gond nincs. Mondjuk a felettem lévő lakó szobáját én nem igazán fűtöm ki, mert nem bírom a meleget. Visszatérve, sehol sincs 30 fok a lakásban. Odavigyázunk erre is.
- Luxuscikkeket nem veszünk azóta, hogy Gobbi Hilda eltávozott az égi színpadra. Tehát ez is egy olyan faktor, ami miatt nem kell aggódni. Nincs évente új tv, hifi, apróbb-nagyobb bizbaszok.
- Lemondtuk a 2012-es, egész évi szarvasgomba, kaviár, töltött kenguruzseb, zsiráf-kolbász, füstölt pekingi palotapincsi  és sirálychips rendelésünket. Csak hétköznapi alapanyagokból főzünk.
- Gyalog járunk a 220 méterre lévő boltba. Autónk egyébként sincsen, tehát ez is ki van pipálva, mint lehetséges pénznyelő.
- Drogra, alkoholra nem költünk. Ha borozni támad kedvem, akkor megvárom hugit, hogy hazalátogasson. Ő támasztja fel a kedvem leginkább. Zseni nem igazán piás teremtmény szerencsére. Ha nagyon szétcsapnám magam 3 pohár bortól (többet valahogy nem kíván a szervezetem), akkor van aki hazahozzon. Bár ez sem porbléma, hiszen az egyik legjobb hely a városban tőlünk kábé 10-15 méterre van. Részegen, hazafelé ez 24 méter is lehet. Ezt sem tapasztalatból, hanem az egyik szomszéd siklókat meghazudtoló hullámmozgásából következtettem.



Összességében tehát vigyázunk a családi pénztárcára. Eddig legalábbis ez a kép látszódik.

De.

Jön az árny oldal:
- Szüleim nem nagyon okos emberek. Ezt többször hangoztattam nekik, amikor kiderült, hogy jól behúzták őket a csőbe. El szoktak járni ilyen Termékbemutatós-utazós-nyugdíjaskábítós-gyengébbeket leszedős túrára. Ezt ők persze úgy tálalják, hogy a társaság miatt és az úti cél miatt ülnek fel hajnal 3/4 5 magasságában a buszra. Ez nagyjából így is van. De időnként őket is rászedik, amiért egy valag pénzt bezsákolnak a nyuggerektől. Olyan emberektől, akik mellett nincs egy épeszű, aki visszahúzná a kezüket, amikor felteszik a kérdést a nagyon kedves, negédes, de baltaarcú termékbemutatósok: "Ki szeretne többet megtudni erről a fantasztikus és a piaci árakhoz képest hihetetlenül olcsó lófütyiről?" 
 Én nem megyek velük sosem. Egyszer ültem végig velük egy termékbemutatót, de az első óra végén már azt hittem, hogy jobb, ha eret vágok magamon és kevesebb kínnal élem meg (vagy nem) azt a napot.
 Anyuék az elmúlt 4-5 évben egy ménesre való lófütyi gazdái lettek. Igazából ez nem is zavarna, de persze azért ingerel erősen. Csak a legidegesítőbb az egészben, hogy a megvett lófütyik többségét nem is használják! Természetesen ezeket a jóságokat itthon 3-ad, 4-ed, sőt volt olyan, amit 6-od áron is meg lehetett volna venni, ha tényleg annyira bizsergett volna nekik valahol, hogy kell olyan termék. Erre szerintem havonta 6-8 ezer pénz megy el habokra. A törlesztőrészletek meg kitartanak Armageddonig kb.
- Neeeem. A fentiekből nem tanultak ám! Biztos, ami biztos, kell még egy csekk, ami miatt kevesebb lesz a konyhapénz. Havonta, kéthavonta a Dider Rigest kiadó küld valami reményteli, átverős levelet, hogy anyámék már nagyon közel járnak a fődíj, az extra fődíj, a hiper-mega-giga egyéb blabla díj megnyeréséhez! Ekkor anyu izgatott, meg persze én is. Csak ő mosolyog közben, én pedig tajtékzok. Persze csak kulturáltan. 
 Hol anyám, hol apám, hol pedig közösen rendelnek valami nagyon hasznos terméket a DR kiadótól, hogy "megerősítsék" a szándékukat, hogy ők biza mindent, de mindet meg akarnak nyerni! Így rendelte meg apám a Magya Rockzene Klasszikusait (5 cd!!!), amit asszem egyszer hallgattak meg azután, hogy megérkezett. Rá úgy 2 hónapra. Megjött a Magyar Nóták és Népdalok 4 cd-s,részemről kárhozatra ítélt válogatása.  A Világirodalom remekei közül is van itthon kb. 8 könyv. Ezekből ők 2-t olvasgattak, én másik kettőt olvastam, de eléggé felejthető remekek készültek. Aztán vannak egyedi rendelések is. Könyvenként 6-8 ezer pénzért, amik olvasmányos albumok és legtöbbször én nyitom ki azokat.


 Van tehát baj. Ami az egyik felén meg van spórolva, az a másik felén el van szórva ügyesen.

 Én meg nem ehetek rántottát, mert a tojás drága. Miért nem tojnak dupla annyit a tyúkok? Legutóbb a Tuskóban egy 10db-os "mélyalmos farmtojás" már 666.- volt! A Spórban 599.-! Mégsem arany tojást tojó baromfik ezek! Mégis úgy kezelik.

 Hülye tyúkok!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...