Van egy új kollegina, akivel összebarátkoztam. A neve Judit. Köszöngettünk egymásnak az épületben, de ezen túl semmi nem volt. Aztán egyszer, amikor Poczokfalvára együtt utaztunk hazafelé és egy lerobbant vonat miatt fél óránál is többet kellett várakozni az egyik állomáson, szóba elegyedtünk. Azóta már barátok vagyunk. Felhozta a kutyáját (Linát) faluról és együtt bandáztunk a Nyóckerben a legközelebbi alkalommal. A séta vége felé, míg két órán keresztül elmesélte élete főbb eseményeit leginkább a pasifrontra visszavezetve, megkérdezte, hogy kérdezhet-e tőlem valamit. Valahogy rögtön éreztem, hogy mi lesz a kérdés, mivel én nem beszéltem a csajaimról. Megkérdezte, hogy meleg vagyok-e. Csak egy negyed pillanatig ugrott be az, hogy tagadjam, vagy visszakérdezzek, hogy fontos-e ez a kérdés, de aztán mégiscsak annyit mondtam neki őszintén, hogy Igen. Jó érzés volt úgy válaszolni, hogy nem éreztem magam kínosan a válasz miatt. Lehet, hogy elpestiesesedek és nem igazán fog zaklatni már más véleménye? :) Nem hiszem. Egyszerűen csak az őszintesége miatt úgy döntöttem, hogy nem tehetem meg vele, hogy ködösítek a válaszommal. Elmesélte, hogy amíg egyetemre járt a legjobb barátai mind melegek voltak és persze velük tudott a legjobban mulatni is.
Munka után a nap levezetéseképpen sokszor találkoztunk kutyázni és a nap eseményeit megbeszélni. Egyszer elmentünk Arénázni, ahol bementünk az egyik elektronikai bótba, ahol masszírozó székbe ülve beszélgettünk, megnéztük a 3D-s tv-ket, tableteket, miegymásokat. Utána meséltem neki az egyik kedvenc filmemről (amit hibásan 500 nap nyár címmel fordítottak) a Summer 500 napjáról. Van ebben a filmben egy jelenet, amiben Summer egy játékot játszat Tommal (Joseph Gordon-Levitt - sok lájk!!!). Az a lényege, hogy az nyer, aki utolsónak mondja ki az előzőnél hangosabban azt a szót, hogy Pénisz. :) Egy parkban ülnek, ahol természetesen jönnek-mennek az emberek, anyukák sétálnak a gyerekekkel. Tehát egy idilli kép is lehetne, ha ez a páros nem rondítana bele a játékukkal. Amikor Summer már kiáltva mondja ki a szót, Tom riadtan néz körbe és azzal próbálja megnyugtatni a népeket, hogy barátnője Tourette-szindrómás, majd egy másodperc múlva már ő is kiált. :)) Ismét körbenéz és annyit mond: Én is. Ezután Summer ismét kiáltani akar, de Tom már befogja a száját... Itten lehet jól megnézni a filmet.
Ezután Judit az Aréna emeletén csak úgy szórakozásból és spontán egyszer -egyszer elkiáltotta magát: PÉNISZ!, először nagyon durva volt megélni mellette az őrültségét és szabadság érzését, ami nagyon hasonlított a filmbéli Summeréra, de aztán kicsit hamar túltettem magam rajta.
Van egy másik dolog is, ami miatt én vagyok a felelős, bár ez nem olyan vad, mint az előző sztori. Amikor megláttunk egy jóféle srácot, pasit, akkor csak annyit mondtam, hogy kap tőlem egy Lájkot. Ebből szlogen lett és variánsai is születtek, mint például a 2 lájk, a fél lájk, valamint a diszlájk és az unlájk kifejezések, amit szerintem nem kell ecsetelnem, hogy mikor is használunk.
Szóval Judittal hamar olyan szintre került a kapcsolatunk, amit mással csak hosszú hónapok után éltem így meg. Nincs kínos téma, vagy kérdés, amit meg ne lehetne vele beszélni. Mondtam is neki, hogy ő a jelenlegi +1-em. Életem folyamán mindig volt egy +1 fő. ezek általában fiúk voltak, akik valami miatt közel álltak hozzám. A legtöbbjük más-más ok miatt voltak sérültek és én, mint "bölcs öreg" a pártfogásomba vettem őket és próbáltam az életük ráncait kisimítgatni. Persze az enyém közben gyűrődhetett, de az nem volt olyan fontos, mert bíztam benne, hogy meg tudom oldani a dolgaimat. A legutóbbi +1 drogozott, amiből észhez téríteni nem kevés idő volt. Új célok felé kellett terelni és meg kellett világítani neki, hogy amit csinál az értelmetlen. Ezután ő elkerült az Alföldre dolgozni és visszacsúszott. gaz már nem drogozott, de egymás után derültek ki az őrültségei, amiket elkövetett. Pár havonta találkoztunk, de a legutolsónál már besokkoltam tőle és elbúcsúztam. Azóta nem reagáltam semmire. Sem telefon, sem emil üzenetre. Kudarcként éltem meg, bár az őrültségeinél nem asszisztáltam, valahogy mégis rosszul esett, hogy milyen hibás döntéseket hozott meg azok után, amiket együtt és egyedül megéltünk.
Judit most az én +1 főm, aki szerencsére nem hagyja a szürkeállományát kihasználatlanul heverni, így csak élveznem kell az együtt töltött időt. Ezek persze nem csak mókáról szólnak. Sok komoly dolgot, problémát beszélünk meg, ami megerősíthet, vagy éppen rávilágít egy újabb szemszögre.
Szerencse, hogy megismertük egymást!
Ez legalább 2 lájkos poszt!
VálaszTörlés