2012. április 17.

Első és második munkanapom

 9-re megérkeztem az új munkahelyemre. Mondhatnám, a multihoz. Egy valag papír kitöltésével indult a nap. Jó érzés volt olyan A/4-es lapokat látni, amelyen szerepeltek olyan kifejezések, mint "határozatlan időre", "teljes munkaidő", "havi bruttó" és persze a nevem és a munkaköröm is. Tegnaptól Jövedelemelszámolási szakelőadó I. a titulusom. Konkrét helyem még most sincs. Főnököm hezitált még hétfőn is. Az egyik helyre szán, d a másik helyen kellene most igazán a segítségem. Azt mondta, hogy mára eldönti.

 Elindultam kísérőmmel és a másik új felvételissel, Edittel papírjainkat elintézni. Persze egy papírt otthon hagytam a tanyán, úgyhogy majd lesz egy köröm haza. Úgyis kell még otthon is ügyintéznem... Papírügyek után átadtak kettőnket a kisfőnökünknek, aki körbe vitt engem és Editet a Béres részen. A kisfőnökünk szülinapja éppen tegnap volt, úgyhogy kisvártatva egy nagy ünnepi zsezsgésben találtuk magunkat. Persze a felhomályosítsunk abbamaradt és mindenki ünnepelt. Mi pedig álltunk megszeppenve, mosolyogva. Vicces volt. Később. Kb fél órával ez után, amikor már tényleg az effektív munkáról beszélgettem az új kolléganőimmel, egyszer csak valaki jött, mint a hurrikán, majd azt mondta, hogz szedjem össze Editet, mert nekünk még ma egy tanfolyáson ott kell lennünk, ami már 2 órája tart!
 Mentem, szedtem össze Edit, majd elindultunk. Edit sem ismeri Pestnek azt a részét, ahová mennünk kellett. Én meg egy egyenes utcában is eltévednék... Jó páros voltunk. Nevettünk is ezen. De azért csak megtaláltuk az oktatási központot. Besomfordáltunk, kaptunk két szabad számítógépet, meg egz laza, majd 200 oldalas anyagot az SAP rendszerről. Remek volt tök hülyén ott ülni a népek között... :) Ma pedig a zanzából és gyakorlatból vizsga is volt. Nem volt a tanár úr nagyon szigorú és gonosz az írásbelit tekintve. Sőt! :D
 Csak emiatt sikerült az elmélet és a gyakorlat a 2 napos gyorstalpaló után 95%-ra. Ezúton is köszi! :)

 Ma még mindig nem tudom, hogy mi lesz velem. Gabi, akit már kolléganőnek hívhatok elmondta, hogy ő is besszélt a főnökömmel, aki lát bennem fantáziát és azon gondolkodik, hogy kiképeztet koordinátornak. Szerintem a főnök valamit félreérthetett ay interjú alatt! :))) De azért jól esett. Igazából szerintem a korábbi multinál történt ténykedéseimet értékelte másképp. Én meg nem akartam őt kijavítani... Innen ered ez az egész. Hátha bejön majd ez a kis félreértés és még a végén feltörök, mint a talajvíz!

 Az élet velem nem egyerű. Erre már kezd a főnök is rájönni. Viszont láthatóan tervei vannak velem. Ki tudja mit hoz a jövő?!

1 megjegyzés:

  1. Olyan kalandos út után, amilyen a legutóbbi volt, már csak egy valami van hátra: előre! :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...