A múlt hétvégén szabadságoltam magam. Szülő és sajnos Zseni-Free hétvégén voltam Hugiéknál Etyeken. Az persze merő véletlen - ki hiszi ezt el, ugye? :) -, hogy éppen azon a hétvégén tartották az etyeki pincefesztivált... (Természetesen a borospincékről van itten szó kérem!)
Pénteken, a munka után Kelenföldre kibumliztam, majd a 4 órási buszt alig elérve, kellemes 40 perc utazás után megláttam az ablakból Aprajafalvát. Ez Etyek, Biatorbágy felőli oldalán található üdülőövezete. Itt laknak Hugiék is.
Hugocskám ismét nem bírta tartani a száját és mire megérkeztem, az egész falu nyüzsgött! Kínos volt látni, hogy érkezésemre a környék dombjait teleültették szőlővel és egy egész hétvégényi fesztivált hoztak össze csak azért, mert valaki kifecsegte, hogy szeretem a bort! Azt is megtudhatták, hogy mostanában nem sok filmélmény ért, mert egy filmstúdió is felépült a falu másik végén lévő domb tetejére! Minden esetre jól esett a gondoskodás, de azért biztos, ami biztos alapon érkezésemkor feldobtam a sapkámat, hogy ne rohanjon meg a rajongók hada. Szerencsémre csak Hugi, a barátja Tomi és Brumi kutya ismert fel! Megnyugodva, örömmel köszöntöttük egymást, majd elindultunk a legközelebbi boltba, hogy vásároljunk. Hazaérkezés után és egy sör nyitása után, Hugi nekilátott "ebédet" főzni. Én ugyanis még aznap csak száraztápon éltem és már nagyon kívántam a főtt ételt. Egy zseniális és gyorsan összedobott zöldbabfőzelék és fasírtgolyóhalom után elindultunk Brumival négyesben sétálni egyet a közelbe.
A táj valami fantasztikus! Aprajafalvát aranyló búzamező és mélyzöld szőlők garmadája határolja két oldalról. Séta közben pedig olajfák, nyíló bodza és egyéb vadvirágok illatának tengere zúdult felém. Útközben kiderült, hogy a kutyának új nevet kellett megtanulnia, mert mostanában Pupu kapitánynak hívta Hugom és a párja is. Már nem emlékszem, hogy kérdeztem-e ennek okáról őket, vagy sem, de nem emlékszem ennek okára. Valószínűnek tartom, hogy bélgázainak nem megfelelő helyen és időben való ürítése miatt kaphatta ezt a szokatlan nevet az eb. A séta közben azon filóztam, hogy éjszaka vajon fog-e hagyni aludni ez a borjú szemű állat. Legutóbbi ottjártamkor Brumi kétszer is kitúrt a földszinti ágyról, mert ő szeretett volna ott aludni és én egyébként is egy betolakodó voltam a számára. Szerencsére már ismerősként fogadott, így az ágyban nyugodtan alhattam, viszont a rajongásának hála a nyálával és a szőrével gazdagodott a felsőm. Hugi felajánlott nekem egy "játszós ruhát", amit összebarmolhat a kutya, de nem fogadtam el. Így is akad elég mosni valója...
A felsőm, amikor bezacskózva eltettem, úgy nézett ki, mint egy pásztor subája. :)
Másnap kilátogattunk a Körpincéhez és a szabadtéri koncertek helyszínére is. A legtöbb ember, aki ellátogatott Etyekre fiatal volt. Nem mintha paráztam volna, hogy egy nyugdíjas klubba fogok csöppenni, de a bor, a minőségi bor és az ahhoz kötődő kulturális programok úgy gondoltam, hogy a 30+, 40+-os korosztályt fogja majd leginkább megmozgatni. Ez nem így lett. Viszont azt nem mondhatom, hogy szerencsére, mert az a sok helyes fiatal és középkorú pasi a szememnek bár jót tett, de a lelkemnek már nem annyira. Egy-egy jó pasi mustrálása után bevillant Zseni arca. Persze nyilván ő sem jár csukott szemmel, de ő csak megnézi őket, míg én akár popcornt és colát is vehetnék időnként magam elé, olyan szinten mozizom a népet. Erről le kell szoknom sürgősen! Már csak azért is, mert jön a nyár! A mozizás miatt sok opció nincs a végkifejletre. 1 - a szemem kiszárad. 2 - Zsenitől kapok egy "átszállót". 3 - a mustrált fenék tulajdonosától kapok egy sallert. Egyik sem jó jövőkép...
Szombaton fellépett Váczi Eszter a fesztivál keretein belül. Pazar koncertet kaptunk! A hangja és a dalok lenyűgözőek voltak! Imádtam minden percét az ott töltött időnek. Bársonyos hangja tökéletesen illett a fűszeres illatú borok mellé. :) Egy kis ízelítőt is ideembedelek. Ebben a dalban felfedezhetők lesznek a Poligamy c. filmből is ismerős képek. Én ezt a filmet még nem láttam, de lehet, hogy a dal miatt erőt veszek magamon és megnézem.Ha érdemes...
Tominak nem igazán jött be ez a stílusú zene, úgyhogy időnként eltűnögetett az árusok irányába.
Apropó árusok! A látványtól és az illatorgiától száj nem maradt szárazon egy körút után sem. Valami miatt minden alkalommal elindult a nyálelválasztásunk. Az egyik helyen a tömbökben álló sajtok látványától, a másik helyen pedig húsok sültek. Volt, aki házi, húzott rétessel csalogatta magához az embereket, míg olyan árus is volt, akinél lepényeket kínált. A legkülönösebb sátor számomra egy kovács sátra volt, aki kapukat, esernyőtartót, újságtartót, virágtartót és egyéb használati tárgyakat varázsolt.
Sajnos nem mindentől voltam elájulva. Természetesen itt is az emberi tényező verte ki a biztosítékot nálam. A balta arcú emberek ide is eljutottak! Borzasztó volt látni őket, ahogy a zsírparaszt modorukban előadták magukat, figyelmet követelve tetteikhez és 50 szó alkotta szókincsükhöz, aminek fele szitokszó volt. Ezúton kérem őket: Ha bármi olyan eseményre készülnek, amelynek promójában a kultúra szó szerepel - akár szóösszetételben is (pl. borkultúra) - kérem őket, hogy maradjanak otthon és hallgassanak valami darabolós techno zenét, valamint nyugodtan rohasszák tovább az agyukat a fészbúkkal! (Az agyi kapacitás csökkenésében jelentkező különbséget úgysem veszi majd észre senki.) Köszönöm.
Vasárnap a 18.30-ra meghirdetett Fábián Juli - aki páratlanul jól énekel a Barabás Lőrinc Eklektricben is! - koncert helyett egy másik nagy kedvenc lépett fel. Péterfi Bori egy akkora koncertet adott másfél órában, hogy elájultunk! A dalok közötti összekötő szövegek pedig zseniálisak voltak. Teljesen profi előadás volt egy váratlan performansszal. Az egyik dal közben felkapta a színpadról az ásványvizes palackját és a teljes tartalmát magára öntötte, majd erős felindultságában eldobta a nézők felé. Ők persze vadultak a látványon és a dalon is egyszerre. :) A dal után viszont elnézést kért sűrűn és népnevelő célzattal elmondta, hogy szemetelni nem szép dolog és aki ezt teszi az egy bunkó paraszt. Hát remélem, hogy lesz, aki magára veszi!
Együtt tapsolt a közönség, amikor a 10 hónapos kislányát emlegette. Viszont együtt rökönyödött a közönség, amikor egy huszonéves, jól táplált srác őrjöngve kérte, hogy Bori vegye már észre őt! Csak a vak nem látta és hallotta azt a vergődést, amit ez a srác produkált. Világsztárok koncertfelvételein látható megszállott rajongást mutatott az énekesnő felé, aki kulturáltan, de elhajtotta őt. erre a srác zokogva kiborult, hogy a Bori nem hívta őt fel a színpadra. bár ekkor a srác véréből már Maligán fokokat lehetett volna kimutatni és a pólóját is csak propellernek használta. Rekedten üvöltve sem figyelt rá, csak a közönség. Ettől a gyökértől eltekintve szuper koncertet élvezhettem végig Hugival. Igaz a közepe felé már kicsit görcsöltem, hogy elérjem a 20 órási buszt, hogy ne kelljen nagyon későn a nyóckerben csámborognom. Az utolsó negyed órában viszont már nem érdekelt, hogy mivel és mikorra jutok haza, mert nem akartam otthagyni a koncertet, annyira jól éreztem magam!
A koncert után viszont szedtük a lábunkat Hugival a buszmegálló felé! :) Akkora szerencsém volt, hogy mielőtt a buszmegbe értem volna, akkor érkezett meg a busz is. Rövid búcsúzkodás után otthagytam Hugiékat, Etyeket, bort, búzát, illatokat... és hazautaztam egy valag emlékkel, amiket hely hiányában most nem tudtam megírni.
Viszont egy dal még ide kell, hogy kerüljön! Holnap délelőttre (is) egy kellemes kikapcsolódást javasolva! Holnap vasárnap! :)
Mindenkinek kellemes hosszú hétvégét és pancsolós délelőttöket kívánok! Huginak pedig: Puszcsylávcsyszercsy! :DDD
:)
VálaszTörlésEz elég kompakt, ugye? :)
Teljesen. :))
TörlésFéltem, hogy diszkográfiát is fogsz írni...