Hétvégi összefoglaló - Szombat

 Nehéz úgy írni egy találkozóról, amit már a másik fél, Raven is megírt. Ráadásul úgy, hogy annyira fényezett, hogy az már zavarba ejtő. De azért lájkolom az ilyen típusú zavart! :) Tehát, ha valakinek eszébe jut engem az egekig magasztalni, ne fogja vissza magát! :D

 Szombaton kora délután érkeztem vissza Gabicával Pestre a "családlátogatásból". Még kikönyörögte, hogy kísérjem el őt a Keletibe, ahonnan tovább fog utazni. Ott beültünk a Mekibe, ahol betolt két sajtos hambit. Beszélgettünk a találkozómról Ravennel többek közt, amikor megkérdezte, hogy honnan lehet kiszúrni, hogy valaki meleg? Azt mondtam neki, hogy úgy, hogy példuál veled szemben ül és a szemedbe néz, ha beszélsz vele és nem a melleiden legelteti a szemeit. 

Körbenéztem és megláttam egy melírozott hajú, vékony srácot, akinek jellegzetesen könnyed mozdulatai voltak a kávés részen. Ő, 1000%, hogy meleg. - mondtam. Erre Gabi azt mondta, hogy ő szokott ide járni és órákon át el tudná nézni ezt a srácot, mert annyira érdekes jelenség. Ez mondjuk tény, de amikor megszólalt, már nem bírtuk ki mosolygás nélkül. Affektálva, nyávogva beszélt. Nekem rögtön az jutott eszembe, hogy ezt azért csinálja, hogy valaki vegye már őt észre és tegyen neki gusztustalan ajánlatokat, mert különben nem volt értelme ma bejönni dolgoznia. Egy primadonna volt. Ajánlom az érdeklődők figyelmébe! :)

 Ezután kikísértem őt a vonatig. Pár szó, pasi stírölés, búcsú, integetés. Majd rohanás a trolihoz, hogy le ne késsek a találkozóról. Időben megérkeztem és a főbejáratnál vártam Ravent a Westendben. Természetesen a zuhatagnál. Ő metróval jött és amikor megérkezett, akkor éppen alattam volt. :) Egy szinttel. Csörög a telefon, hogy merre vagyok és miben, mivel először találkoztunk. Ő nem lát, én nem láttam őt. Én már meg sem lepődtem azon, hogy ilyen "Poczkosan" indult a talink. Viszont rögtön felismertem őt, amikor a mozgólépcsőn állva elindultam lefelé. A radarom mégis múkod! 

 Raven egy kedves arcú, mosolygós - nem zombi! -, magas, idegesítően fiatalnak kinéző srác. Ahogy ő is írta, első utunk a kajavásárlás lebonyolítása volt. Itt jegyzem meg, hogy amit írt az nem teljesen igaz, mert a pogácsa, amit kapott nem is volt drága, másodszor, bár elsőre azt mondtam, hogy ajándék, de ezt utána korrigáltam. Pogit ajándékba? Viccesen hangzik ugye? Ráadásul nem is én sütöttem. Úgyhogy ez csak egy kis plusz szénhidrát volt, amit azért kapott, hogy egye meg, ha jól esik. :)A bótban tényleg kicsit zavarban volt, de nem miattam, csak a szituáció miatt. Én viszont eleve fel voltam dobódva, így mocsok módon élveztem, hogy ő kicsit zavarban volt. Ezt meg is jegyeztem neki. Azt hiszem, ez volt a vízválasztó, mert amire kiértünk, már nyoma sem volt semmiféle izgulásnak.

 A kajákok megvétele után egy laza 20 km-t tettünk meg, míg ráleltünk a kisállatkereskedésbe (Figyelem! Itt nem is kis állatok kereskednek! A név ebben a formában becsapós!). Ott megnéztem Punky rokonait, barátait és üzletfeleit. Elhűltünk a kis frinci-franci, aranyos, de semmire nem jó dolgok veszett árain. Megnéztünk egy valag műsziklát, amik szintén az arannyal egyező árban mozogtak. 

 A bolt után kimentünk a pláza mellé a levegőre beszélgetni. Nem is tudom mennyit, de kb. egy órán keresztül biztosan beszélgettünk. Volt szó párkapcsolatról, családról, munkáról. Viszont egy árva szó nem esett a haikuról, az ozmózisnyomásról és a pszichedelikus rockzenéről. Ez mondjuk szerencse, mert akkor egyikünket sem érdekelte ez a három téma!

 Amikor szétültük azt a felünket, amit ritkábban ér napfény, visszamentünk a plázába. Én már kicsit éhes voltam, mert a reggeli kávé és a Mekiben beharapott néhány sültkrumpli nem igazán volt laktató 6 óra magasságában. Kajáltunk, de nem kínai, hanem thai ételeket. Szerencsére jól főzött a néni, akitől vettük az eledelt. Kaja közben persze volt fenék és arc mustra is, ami vicces volt. Ezután újra kimentünk a plázából. Sétáltunk a környéken, beszélgettünk. Jól éreztük magunkat és rengeteg információt megtudtunk a másikról. De szerintem még Ravennek is vannak tartalékai és nekem is. Így ha újra találkozunk, akkor biztos nem kukaként fogunk ellenni egymás mellett. :)

 Ez az idő, pedig gyorsan közeledik! :) Köszönöm a délutánt!