Hideg van és fázom. A hó szállingózik kinn és nekem semmihez sincs kedvem. Azt hiszem, hogy ma suliba sem megyek, viszont ajándékot kell majd néznem plusz előbb berohant bátyám a szobába, hogy hozzak neki a gagyi Teszkós szemüvegekből kettőt. Nekem mindegy, nem az én szememet cseszem el, ha csak úgy saccra kell neki a szemüveg. Még azt sem tudta megmondani, hogy hány dioptriásra lenne szksége. Ennyit róla.
A írt, hogy a nátha elmúlt, viszont jókedve mégsem felhőtlen. Aggódik az anyukája egészsége, az apukája egészsége és a saját munkahelye miatt egyszerre. Nem szeretem, amikor nem tudok segíteni valakin, aki fontos a számomra! És Ő igazán fontos nekem! Most viszont hasznavehetetlennek érzem magam, hogy igazából megnyugtatni sem tudom őt! Persze nekem, az örök optimistának könnyű! De ő racionálisabb gondolkodású, mint én és ezért mindent komolyabban vesz. Külső szem azt láthatja, hogy én egy kicsit az álomvilágban élek. Nem tagadom, szeretek álmodozni és szeretek terveket szövögetni. Volt már álmom az idei évi nyaralásunkról a tengerparton. Álmodtam már, hogy egymásnak gyűrűt veszünk az összetartozás jeleként. Csodaszép képek vannak előttem, ha jó formában vagyok :)
Most viszont nem vagyok jó formában. Apu betegsége, A. munkahelyi problémái és az én jövőképem sem egy rózsakert a mai napon. Persze minden a jó irányba fog változni, mert megérdemli A. a nyugalmat és én sem fogok panaszkodni, mert mindenki egészséges marad és tavasszal lesz egy jó munkahelyem normális munkakörrel és fizetéssel. És amikor minden helyre rázódott, megünnepeljük a tengerparton Korfun, vagy máshol, csak kicsit el tudjunk szakadni mindketten egy pár napra!
Már látom magunkat a homokban sétálni és hófehér lenvászon nadrágunkat és ingünket lebegteti a szellő. Egymást átkarolva ülünk a tenger partján és megcsodáljuk a naplementét, majd ...
Ezeknek meg kell történnie. Addig nem halok meg, amíg ezek meg nem történnek!
Nagyon remélem, hogy nem ezek miatt leszek hosszú életű! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése