Ritkán nézem meg a híradót a TV-ben, mert eléggé fel tud bosszantani mostanában, hogy hírenként minimum egy halottnak kell lennie. Jó, persze, az igaz, hogy az átlagembert csak a borzalom tudja a képernyő előtt tartani, de talán mégsem csak abból lehet hír, amiben valaki meghalt!
Ma reggel szétnéztem a hírekkel foglalkozó oldalakon és olyan híreket szedtem össze, ami a TV-ben nem valószínű, hogy meg fog jelenni, viszont sokakat érdekelhet, mert meghökkentő és érdekes.
1. Kiárusíthatja játékait a Vidámpark
Az intézmény csődközeli helyzetben van. A Vidámpark és a főváros kulturális bizottságának elnöke szerint a helyzet korántsem ennyire vészes, de azért baj van.
Elképzelhető, hogy a jövő hónapban már dolgozóit sem tudja kifizetni a fél milliárd forintos adóssággal küszködő Vidámpark. A Vidámpark keddi közleményében úgy fogalmaz: „csődről nincs szó”, csupán átmeneti likviditási problémájuk megoldására keresnek kiutat. A hiány pótlására tervük a következő: két játékukat eladnák, majd visszalízingelnék azokat – ennek kivitelezéséhez 70 millió forintra volna szükségük.
2. 143 milliós Picassót szakított el véletlenül az ügyetlen diák
A New York-i Metropolitan múzeum felnőtteknek tartott művészeti képzésének egyik hallgatója elvesztette az egyensúlyát Pablo Picasso A színész című képe előtt, nekitántorodott a 120x180-as festménynek, és ahogy támasz után kapott volna, letépett a jobb alsó sarkából egy jó 15 centis sugarú körcikket. A múzeum kibocsátott sajtóközleményében igyekezett megnyugtatni a Picasso-rajongókat, a kár nyom nélkül helyreállítható – írja a SkyNews.
A színész című festményt Picasso a rózsaszín periódusként azonosított alkotói korszakában, 1904 telén festette, 1953-ben került a Met tulajdonába, értékét 143 millió dollárra (több mint 23 milliárd forint) becsülik. A múzeum épp áprilisban tervez nagy Picasso-tárlatot saját anyagából, úgy becsülik, ekorra már restaurálni tudják a károsodott festményt.
3. Jóhiszemű iskolákat sarcolnak meg a szalagavatókért
Az Artisjus szerzői jogvédő egyesület évek óta próbál jogdíjat behajtani az iskolai szalagavatókon lejátszott zenékért, de még mindig van iskola, amelyet meglep, hogy ilyen díj egyáltalán létezik. A szerzői jogok védelméről szóló törvény külön jelzi, hogy haszonszerzéssel nem járó iskolai ünnepélyek után nem kell jogdíjat fizetni, de az Arisjus máshogy értelmezi a helyzetet. Az egyesület szerint az ünnepély csak a szalagok feltűzéséig tart, utána táncmulatság kezdődik, ami díjköteles.
"Minden iskolai rendezvényen zaklatják az embert évek óta: kapunk egy felszólítást, hogy tudnak a szalagavatónkról, és mivel ott biztos zenét is játszottunk, fizessünk" - egy Somogy megyei gimnázium igazgatója szerint ezzel a módszerrel próbálja díjfizetésre kényszeríteni az iskolákat az Artisjus szerzői jogvédő iroda. "Nekünk nem sok ez a pénz, néhány ezer forint" - mondja, de hozzáteszi: ha tízezrekre rúgna a jogdíj, jövőre talán nem is szerveznének szalagavatót.
Más iskoláknál elérni ezt a szintet a követelés: "Én tizenhárom éve vagyok igazgató, az első években csak 3-6 ezer forintokat követeltek, az elmúlt években ez 50-60 ezer lett" - álította Lami Pál, a budapesti Németh László Gimnázium igazgatója. Több budapesti iskola szintén 60 ezres tételekről beszéltek az [origo]-nak: a követelést nem értik, de befizetik, mert nem látnak más lehetőséget.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület sok egyéb mellett a nyilvános rendezvényeken lejátszott zenékért is behajt különböző összegeket koncertszervezőktől, szórakozóhelyektől, kocsmáktól, éttermektől, egyéb szolgáltató intézményektől. Mindezt a szerzői jogról szóló 1999-es törvény alapján tehetik meg.
A fizetendő díj a rendezvény bevételétől, illetve a nézők számától függ, és bár az iskolák nem nyereségért, hanem a tanév rendjébe illeszkedő ünnepélyként tartják a szalagavatókat, az Artisjus velük sem tesz kivételt.
"Mi nem tudjuk megállapítani, hogy jogos-e a pénz, amit kérnek, de biztos, hogy ez az egész így nem helyes" - mondta a somogyi iskola igazgatója, aki nem járult hozzá iskolája nevének közléséhez, mert nem akart konfliktusba kerülni az Artisjusszal. "Mi ugyanis nem profittermelő cég vagyunk, nem gazdagodunk ebből, hanem ezzel is az ő gyerekeiket neveljük kultúrára" - mondta.
Az fizet kevesebbet, aki hazudik
Az iskolák bevallásain vastag betűvel van feltüntetve, hogy a hiányos adatközlésért a felhasználó felelős, az [origo] mégis beszélt olyan iskolaigazgatóval, aki állította: "nem visszük túlzásba a számokat". Az igazgató szerint tenedenciózusan kevesebb zenét, kevesebb látogatót írnak az ívekre, és nem is minden rendezvény jelentenek be. Szerinte eddig még sosem volt ebből problémájuk, hiszen a cég amúgy sem tud mindenkit ellenőrizni.
4. Koporsóban támadt fel egy méhész
A 76 éves katowicei méhész szívrohamot kapott, miután megcsípte egy méh, az orvos pedig halottnak vélte és annak nyilvánította. Pár órával később már meg is érkeztek érte a helyi temetkezési vállalat emberei, koporsóba tették, azt lecsukták, elvitték és betették egy raktárba.
Ott tért magához a méhész, és persze igencsak megrémült. Ordítozását hamar meghallotta a temetkezési vállalkozó, aki szerint úgy kiabált és dörömbölt a feltámadt halott, hogy attól "még egy halott is feltámad".
A férfit ezután kórházba vitték, ahonnan hamarosan távozhatott. Első útja otthonából a temetkezési vállalkozóhoz vezetett: vitt neki egy csupor mézet hálából, hogy megmentette az életét - adta hírül az Ananova brit hírügynökség.
5. Hiánypótlás: almaadagoló naptár
Mint ahogy a közmondás is tarja, minden
Egy müncheni székhelyű dizájnercég, a Serviceplan egy innovatív kalendárt tervezett a németországi egészségügyi pénztárnak. A kalendár - amely valójában egy plexicső - egy hónapon keresztül felhívja a figyelmet a napi almaadag betartására, így minden bizonnyal elkerülhetjük a gyakori fogorvosi látogatásokat.
A műanyag "tubát" egy-egy hónap időtartamához passzoló almamennyiséggel tölthetjük fel, például a januári hónap esetében a 31.-ig, míg a februári hónapnál a 28. napig tartó skáláig pakolhatjuk bele a gyümölcsöt. Ahogy pedig ránézünk az "almanaptárra", könnyebben ellenőrizhetjük, hogy megvolt-e már az aznapi vitaminadag.
A hónap végén pedig ne feledkezzünk el újra feltölteni a plexicsövet.
6. Harc a vizuális káosz ellen Budapesten
Két grafikus megunta a fővárosra jellemző ízléstelenséget, megtervezte hogyan nézne ki a belváros, ha adnánk környezetünkre. Még az is megeshet valamikor jó lesz sétálni egyet Budapesten. A Kossuth Lajos utca mostani és igényesebb verziója látható a videón.
Hát, hirtelen ennyi hírt találtam ,ami érdekelheti az embereket és egy halott sincs bennük. További szép napot! Nemsokára jön a déli hírek jó sok vérrel átitatva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése