Egy új megjelenési témával indítom a mai napot. Azt hiszem ez a téma jobban tükrözi a személyiségemet. Minden látható rajta, ami egy kicsit is jellemez engem.
Az önanalízist a kép tetején látható dolgok elemzésével fogom elkövetni, balról jobbra irányban.
Először a kilötyögtetett teáról és csészéről kell írnom egy pár szót. Ez két dolgot is elárul rólam. Az egyik az, hogy szeretem a teát. Sőt! Igazi teafan vagyok. Esetleg teafán. :)
A legjobban azokat a teákat szeretem, amelyeket kimérve lehet vásárolni a gyönyörűen berendezett teázókban. Az illatorgia teljesen rabul tud ejteni ezeken a helyeken! A berendezésük pedig egyenesen az én ízlésemet tükrözi. A legkedveltebb teák számomra azok, amelyek az érzett illatorgián túl, hasonló orgiát éreztetnek a nyelvemen is :). Ilyenek példuál a gyümölcsös teakeverékek közül a/az:
Erdei varázslat
Hibiszkusz, alma, csipkehús, fekete áfonya, bodza, málna, ribizli és eper mesés keveréke.
Jamaica-Rum
Szeder, áfonya, feketeribizli, eper és málnaszemek rummal-vaníliával átjáratott damaszkuszi mazsolaszemekkel.
Arab varázs
Harmonikus gyümölcsízt ad a szőlő, feketeribizli, áfonya, bodza, narancs keveréke, melyet virágszirmok díszítenek.
És mind közül az aranyérmes!
Kir Royal
Papayadarabok, feketeribizli, áfonya, ribizli, bodzabogyó, málna, eper, csipkehéj, hibiszkusz, és alma ízesíti. Fantasztikus ízű!!!
A markánsabb ízű teák közül Egereben ittam a legfinomabbat, amiből hoztam is haza egy 100gr-os zacskóval. Ez egy különleges tea.
Gyömbér-citrommal
Menta, gyömbér, citromfű, citromhéj és édeskömény kellemesen markáns elegye, ami a forró nyári napokon, jeges teának elkészítve életmentővé is válhat.
Arról mostmár mindenki tud, hogy mennyire szeretem a teákat és a képet látva, az is felmerülhet mindenkiben, hogy én is ilyen suta-kezű vagyok-e, hogy kilötyögtetem azt. A gondolatok sajnos helytállóak. Nem vagyok valami ügyes kezű a hétköznapi életben. Másban viszont a kezem nagyon jól tudom hasznosítani. :) Igen, abban is! :)) Bár én most nem a szexre gondoltam első körben, hanem a rajztudásomra.
De ne ugorjunk ennyit előre. A fénykép is jellemző momentuma az életemnek. Szeretek fotózni. Szeretek fontos eseményeket és a körülöttem lévő szép dolgokat megörökíteni. A fényképezést is próbálom művészi felfogásban megoldani. A szemeim a szép témákat keresik, ha a gép a nyakamban lóg. Sikerült néhány nagyszerű képet is elkészítenem már, ami mások tetszését is elnyerte.
A fotó azért is egy jellemző momentuma az életemnek, mert a fotókkal szeretek dolgozni a számítógépen is. Néha bizony kell egy kis élesítés, színbeállítás a képeknek. Nem is beszélve az oda nem illő dolgok eltüntetéséről. Időnként pedig teljesen őrült és vicces dolgokat lehet kihozni egy-egy képből.
Nyaklánc csillaggal. Itt legtöbben arra gondolhatnak, hogy szeretem az ékszereket és hogy biztosan van is egy pár a tulajdonomban. Hát ez ebben a formában nem igaz. A lánc a szépérzéket jelenti számomra. Szeretem magam körül a szép és kedves dolgokat. És ha még olyan gondosan meg is vannak munkálva, mint egy nyaklánc, azt igazán tudom szeretni!
A rajz. Fontos része az életemnek a rajz, a rajzolás, a tervezgetés. Sok rajzot készítettem megrendelésre, üvegfestéshez alapnak, lakástervnek... Tehát, ha van a kezemben egy darab papír és egy puha végű ceruza, akkor engem egy fél órára biztosan magamra lehet hagyni, mert én már elszórakoztatom magam. :)
Autókulcs. Vezetni nem, de utazni nagyon szeretek! Ebben semmi érdekes nincs, úgyhogy megyünk is tovább.
Jegyek. Szeretek kultúrális programokon részt venni és olyan emberek között lenni, akik értékelik más művészetét. Ezért is vagyok szerencsés, hogy épp A. az én párom. Szinte ugyanazok a dolgok érdekelnek minket a művészetek szerteágazó ágai közül. Bár még a Jazzt nem sikerült vele igazán megszeretetnem, de már jó úton haladunk! :)
Mobiltelefon. Aki ismer, az tudja, hogy gyűlölöm ezt a szerkezetet. Előfordul, hogy napokig be sem kapcsolom. Nem mindig azért, hogy ne érjenek el. Leginkább a feledékenységem ennek az oka. Egyszerűen nem szeretem használni. És persze a legtöbbször akkor szólal meg, amikor nem kellene, és persze utálom, ha olyan ember hív fel, akivel perpillanat nagyon nem szeretnék beszélgetni. A mai rohanó és mobilizált korban ez nem a legpraktikusabb dolog az életemben. Sajnos a mobilt nem tudtam megszokni, pedig már nagyon sok éve az életem része. Én vagyok a srác, akinek van mobilja, de csak későn veszi észre, hogy az övé cseng, mert a csengőhangját sem képes megjegyezni. :)
Toll. Vannak írói ambícióim. Elkezdtem egy könyvet írni, aminek még nem értem a végére. Írok verseket is. Írtam verset már egy regényhez is, ami végül egy fontos motívuma lett a könyvnek. Erre vagyok a második legbüszkébb. A legbüszkébb azokra a verseimre vagyok, amelyeket A-nak írtam. Ezek a versek fejezték ki a legjobban az érzelmeimet, abban az időszakában a kapcsolatunknak, amikor még nem mertem és őszinteséggel nem is tudtam volna kimondani az a szót, hogy SZERETLEK. A versekkel viszont szépen körbe tudtam írni ezt úgy, hogy éreztettem vele az érzelmeim erősségét iránta. Verset írni jó dolog. Szeretem.
Pénz. Amiből sosincs elég és ami a legutolsó a fontossági listámon. Akkor már elégedett voltam a pénz terén, amikor hónap végén is volt egy ezres a tárcámban. Sosem hajszoltam és sosem kérkedtem vele, amikor sok volt. Most épp alig van, de ez sem nagyon ráz meg, mert van szerelem, ami kárpótol. Az viszont elszomorít, hogy nincs annyi, hogy el tudjam kényeztetni A-t minden földi jóval. Szerencsére ő sem pénzcentrikus, így emiatt nem lesz közöttünk feszültség. Mindketten úgy gondoljuk, hogy a pénz egy szükséges rossz.
Hát ilyen ember is lennék. Ez az új háttér a bloghoz jól jellemez engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése